A parlamenti ülés során botrányos döntések jöhetnek hétfőn.
Miről dönt hétfőn a magyar Országgyűlés?
„A baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak a feltárását” (?!) célzó vizsgálat eredményeiről tárgyal e heti egynapos ülésén hétfőn az Országgyűlés. A Fidesz kampányérdekeit szolgáló ülést szándékosan időzítették alig egy nappal a soron következő választások elé.
A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés délután 1 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el. Ezt követően vita lesz az európai ügyek bizottsága jelentéséről, amelyet a „baloldal magyar érdekkel szembeni brüsszeli politikai akcióinak a feltárását célozza” – olvasható az MTI-s propagandaközleményben.
A jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatban az Országgyűlés felszólítja a baloldalhoz tartozó választott tisztségviselőket, hogy a jövőben ne folytassanak „a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető” (?) tevékenységet, emellett felkéri a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben. Magyarán súlyosan megfenyegetik a kormánnyal kritikus pártokat és szervezeteket a parlamenti határozatban.
Miről van szó pontosan?
Az Orbán-kormány rendre azt hangoztatja, hogy a magyar baloldal a hazai érdekekkel szemben cselekszik. Mondandójukat némi gyurcsányozással, sorosozással, háborúpártisággal fűszerezik, de a lényeg mindig ugyanaz: aki nem a miniszterelnök véleményét osztja, az Magyarország ellensége.
Arról, hogy mi a magyar érdek, hosszasan lehetne vitatkozni. Az ujjal mutogatás a kabinet jól bevált módszere, arról azonban kevés szót szoktak ejteni, hogy mi a vélemény Orbán Viktorról és elképzeléseiről az ország határain túl. Amikor az Európai Unió nem ért egyet a magyar kormányfő gondolatmenetével, Orbán rendre Brüsszelezni kezd. Nemrég azt is a fejébe vette, hogy elfoglalja a belga fővárost, amely az EU szíve.
Ugyanakkor emlékezetes, hogy a miniszterelnököt pár hónapja kávézni küldték, miközben a közösség politikusai kulcsfontosságú kérdésekről döntöttek. Utóbbiak mellesleg már többször jelezték, hogy szívesen kitessékelnék Orbán Viktort az EU-ból, sőt, többen úgy vélik, ő az agresszor Vlagyimir Putyin trójai falova.
Mindeközben a kormányfő a kínai elnökkel bazsalyog, minden bizonnyal még több távol-keleti beruházást vár a barátkozástól. Hszi Csin-ping budapesti látogatása kapcsán többek között az is megállapítható, hogy nem Orbán Viktor két szép szeméért utazott a fővárosunkba. Kína vezetője bizonyára sokat remél a közelgő soros elnökségünktől.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalról
Március 19-én írtunk arról, hogy górcső alá vette az Európa Tanács Velencei Bizottsága a hazai szuverenitásvédelmi törvényt. Mint ismert, Orbán Viktorék ősszel rukkoltak elő a „szuverenitásvédelmi javaslatukkal”, amelyet november végén be is nyújtottak a parlamentnek. Ekkor kiderült, hogy egy új államigazgatási szerv létrehozását is fontolgatják, amelyet Szuverenitásvédelmi Hivatalnak kereszteltek. Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanakkor már novemberben jelezte, hogy a magyar törvényjavaslat jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve.
Mit mond a bizottság?
A bizottság szerint a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások összhangban lennének a nemzetközi gyakorlattal, ha a törvény rendelkezései nem mutatnának túl a választási kampányokon. A korlátozások ugyanis kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységekre, a társadalmi változásokért folytatott kampányokra, ennek azonban nem látja szükségét a bizottság – a magyar hatóság sem indokolta az intézkedés okát.
A Velencei Bizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása felesleges. Hozzátették, hogy a törvény egyébként sem nyújt elegendő garanciát a szerv függetlenségére. Minderről >>ITT<< olvashatsz részletesen.
(MTI korrigálva/Nyugati Fény) |forrás
(Kiemelt képünk illusztráció)