Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Erre emlékeztet az Országos Bírói Tanács (OBT), amely úgy értékeli, hogy az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kedden sebtiben elfogadott indítványával bebizonyította: a törvénnyel rögzítettekkel ellentétben
MAGYARORSZÁGON SENKI, FŐLEG NEM A PAPÍRON ERRE HIVATOTT TESTÜLET NEM FELÜGYELI HANDÓ TÜNDE TÖRVÉNYESSÉGÉT.
Az OBT közleménye többször is felhívja a figyelmet arra: Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Nemcsak a parlament igazságügyi bizottságának múlt pénteki üléséről, valamint az ott előterjesztett indítványról fejtették ki álláspontjukat, de a keddi szavazást értékelve úgy fogalmaztak:
Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Emlékeztettek egyúttal arra is: az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:
A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.
Az Európai Tanács, azaz az uniós miniszterelnököket és államfőket tömörítő, legfőbb EU-s döntéshozó testület napokban kiadott ajánlása pedig már azt is rögzítette:
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
A nemzetközi aggályokat minden szempontból növelheti, hogy az Országgyűlés teljesen figyelmen kívül hagyta az OBT határozatát és több mint százoldalas vizsgálati anyagát, amelynek tartalmát Handó Tünde érdemben sosem cáfolta. Sőt, a parlament által elfogadott indítvány sem teszi, ehelyett az OBT legitimitásáról és az eljárás elfogulatlanságáról fogadtak el elmarasztaló határozatot a Fidesz-KDNP-s képviselők. Ezzel az a helyzet állt elő, amire a nemzetközi intézmények már figyelmeztettek: bebizonyosodott, hogy az OBT-nek nincsenek érdemi jogkörei az OBH elnökével szemben.
A Fidesz ezzel a saját maga által alkotott és több nemzetközi jogvita miatt módosított alaptörvényt és jogszabályokat írta felül, amelyek alapján, ahogyan azt az OBT vezetői az Indexnek már egyértelművé tették, világos kellene legyen:
HANDÓ TÜNDÉNEK AKKOR IS BE KELLENE TARTANI A TÖRVÉNYT, HA BÁRMI BAJA VAN AZ ŐT FELÜGYELŐ TESTÜLETTEL.
Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította.
Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.
Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.
Kedden az Országgyűlés – kormánypárti többsége – a handói érvelést tartalmazó indítványbannem az OBH-elnök működését vizsgálta meg, hanem inkább elmarasztalta az OBT-t, ami miatt az nyolc törvényességi jelzés és csaknem másfél év után arra jutott: Handó Tünde méltatlanná vált pozíciójára, ezért az Országgyűlésnek meg kellene fosztania posztjától az OBH elnökét.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
