Egy kampányfőnöki pozícióból érkező vezető milyen hírigényt fog meghatározni? – vetette fel.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem pusztán személyi
kérdés, hogy Magyar Péter korábbi kampányfőnöke, Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadói
posztot kap. A szolgálatok prioritásait minden esetben a politikai vezetés határozza meg, ezért kulcskérdés, milyen „hírigényt” fogalmaz meg egy kampánylogikából érkező vezető – jelezte Tarjányi Péter a Facebook-oldalán csütörtökön.
Írásában arra is figyelmeztetett, hogy a kampány és a nemzetbiztonság teljesen eltérő működési terület, megfelelő mély rendszerismeret nélkül pedig fennáll a veszélye annak, hogy a szolgálatok a valódi fenyegetések helyett politikai célokat kezdenek szolgálni.
Tarjányi Péter bejegyzését alább közöljük:
„Magyar Péter korábbi kampányfőnöke, Tóth Péter lehet a Tisza nemzetbiztonsági főtanácsadója.
Na, most álljunk meg egy pillanatra.
Mert itt nem egyszerűen egy személyi döntésről van szó, hanem arról, hogy egy új politikai vezetés hogyan gondolkodik a titkosszolgálatokról.
De, még mielőtt ebbe »fejest ugrunk« van egy nagyon fontos dolog, amit sok ember nem ért.
A szolgálatok nem maguktól dolgoznak. Mindig a politikai vezetés határozza meg:
– mire figyeljenek,
– milyen fenyegetéseket kezeljenek elsődlegesnek,
– milyen információkat gyűjtsenek,
– és mi a politikai »hírigény«.
Ez minden országban így működik. A kérdés most az, hogy ezt az igényt ki fogalmazza meg. Mert a nemzetbiztonság nem kampány és nem olyan rendszer, amit kívülről nézve néhány hónap alatt meg lehet érteni.
Ez egy külön világ. Fedett műveletek. Forrásvédelem. Nemzetközi partnerkapcsolatok. Dezinformációs játszmák.
Pszichológiai manipuláció. Kettős játékok. Politikai, gazdasági információk gyűjtése, elemzése…
Sőt, olyan információk, amelyek első ránézésre sokszor pontosan az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit mutatnak.
Ezért ezekhez a pozíciókhoz nem csak bizalom és szervezőkészség kell. Hanem mély rendszerismeret is.
És itt jön az igazi kérdés.
Egy kampányfőnöki pozícióból érkező vezető milyen hírigényt fog meghatározni?
Mit akar majd »látni reggel az asztalán«?
– Külföldi befolyási műveleteket?
– Orosz vagy kínai aktivitást?
– Gazdasági sérülékenységet?
– Energiabiztonsági kockázatokat?
– Kiberfenyegetéseket?
Vagy politikai kockázatokat?
Mert a határ nagyon vékony.
Először csak annyi történik:
»nézzünk rá erre…«
Aztán:
»ki áll mögötte?«
Aztán:
»milyen kapcsolatai vannak?«
És mire a rendszer észbe kap, a szolgálat már nem fenyegetéseket figyel. Hanem politikai környezetet térképez. Ebben a világban a legveszélyesebb ember ugyanis nem mindig rosszindulatú. Hanem »olyan«, aki nem érti mélyen a rendszer természetét – de ennek ellenére azt hiszi, hogy érti.
És van még egy probléma.
A kampánylogika és a nemzetbiztonsági logika teljesen más világ!!!
A kampány:
– gyors,
– agresszív,
– centralizált,
– lojalitásalapú.
A nemzetbiztonság viszont:
– lassú,
– rétegzett,
– paranoiás,
– és intézményi memóriára épül.
A kettő kultúra ütközik egymással.
Persze lehet valaki jó koordinátor civil háttérrel is.
De csak akkor, ha:
– tudja, mit nem tud,
– hallgat a szakmára,
– és valódi autonóm szakembereket enged maga köré.
Mert a valódi kérdés nem az, hogy ki kerül oda, hanem az, hogy a szolgálatok az országot védik majd – vagy a következő politikai rendszert.
És a kettő között néha életveszélyesen nagy a különbség.
Így látom…
Ha megosztod a posztom megköszönöm. Köszönöm.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
