Áprilisban újabb csaknem 5 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények lejárt adóssága, amely majdnem elérte a 34 milliárd forintot. Az első négy hónapban havonta átlagosan 4,65 milliárd forinttal gyarapodott az állomány a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint. Ezzel az ütemmel június végére 43, míg az év végére akár 70 milliárd forintra is nőhet a lejárt tartozásállomány.
Áprilisban 4,8 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt tartozása, az adósságállomány ezzel 33,4 milliárd forintra rúg – tudta meg a Napi.hu. Havonta átlagosan 4,6 milliárd forinttal, év elejétől pedig csaknem 19 milliárd forinttal nőtt a lejárt határidejű tartozások értéke.
Az adósság mintegy harmadának, 11 milliárd forintnak több mint két hónapja járt le a fizetési határideje, 8 milliárdnak több mint egy hónapja, de még nem érte el a két hónapot a késés, a 30 nap alatti tartozások összege pedig közel 14 milliárd forint a MÁK legfrissebb adata szerint.
Az adóslista éllovasai változatlanul a Péterfy Sándor utcai kórház és a Honvédkórház. A 2,8 milliárdot meghaladó adóssággal küszködő Péterfy Sándor utcai kórház a napokban többször is szerepelt a hírekben, legutóbb a röntgensugarakat átengedő védőfelszerelései, illetve azok hiánya miatt, pár nappal korábban pedig azért, mert a hétvégén a négy budapesti sürgősségi centrum közül egyedül vállalta a sürgős betegek ellátását, a többiek ugyanis, köztük az adóslista második helyén 2,8 milliárddal álló Honvédkórház is, lemondták azt.
Havi növekedésben a Debreceni Egyetem (484 millió) valamint a Békés megyei kórház (414 millió forint) vitte a pálmát, harmadikként a Péterfy következik, amely 359 millió forintos plusszal zárta az áprilist.
Az egészségügy forráshiányára a közelmúltban számos tanulmány rámutatott. Mind az MNB, mind a Pénzügyminisztérium (PM) elemzése az ellátások valós értéken való finanszírozását szorgalmazta, a versenyképességi javaslatcsomag 2019 júliusára tette ennek bevezetését. Legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Orvosi Osztályának szigorúan nem napi szintű problémákra koncentráló állásfoglalása emelte ki többek között, hogy az egészségügyben többletforrásra van szükség.
Az adósság egyre masszívabb növekedése a kórházi információk szerint a brutálisan elszálló bérek következménye, emiatt dologi kiadásokra alig jut már az intézményekben, sőt van, ahol már a bérre sem elég a finanszírozás. Mindezek dacára a Népszava információi szerint 2020-ban sem jut érdemben több gyógyításra, a készülő költségvetés tervezetében mindössze 150 milliárdos pluszt kap az egészségügy, amelyből a természetbeni ellátásokra 40 milliárddal érkezik több, mint 2019-ben. Ez az összeg még az idei adósság konszolidációjára sem lenne elég, hiszen ha a tartozások továbbra is a jelenlegi ütemben gyarapodnak, év végére elérhetik akár a 70 milliárd forintot is.
Ha abból indulunk ki, hogy 2011 végén azt mondta a miniszterelnök, hogy azért konszolidálják nagy összeggel a kórházakat, hogy azok tiszta lappal kezdhessék a 2012-es évet, akkor idén félévkor egy teljes összegű konszolidációra van szükség, annak érdekében, hogy a kórházak tiszta lappal kezdhessenek július 1-jén, a PM versenyképességi csomagjában szereplő új finanszírozási rendszerben – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Szavai szerint izgatottan várják, hogy az új finanszírozási rendszer milyen meglapozott és komoly válaszokat azokra kérdésekre, amelyek lassan egy évtizede kínozzák az ágazat szereplőit.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
