Vagyis egy bécsi fénykép körülbelül annyira alkalmas a Magyarországra érkező vízhozam megállapítására, mint egy benzinkút fotója az ország üzemanyagkészletének kiszámítására.
Bécs alatt ráadásul ott található a freudenaui vízerőmű, amelynek duzzasztása helyben magasabban tartja és látványosabbá teszi a vízfelszínt. A létesítmény azonban a VERBUND hivatalos leírása szerint folyami, úgynevezett átfolyós erőmű, nem pedig egy hatalmas alpesi víztározó.
Az ilyen erőműveknek alig van lehetőségük arra, hogy hosszabb időre visszatartsák, majd tetszés szerint kiengedjék a vizet. Lényegében abból gazdálkodnak, ami a folyón megérkezik – ezt az amerikai energiaügyi minisztérium szakmai összefoglalója is kiemeli.
Ráadásul az osztrák Duna-szakaszon is vízhiány van. A viadonau július 28-i hivatalos hajózási tájékoztatása több, Bécstől keletre fekvő szakaszon alacsony vízállás miatt rendelt el korlátozásokat. A folyó tehát ott sem „tele van” – csak egy duzzasztott szakasz egészen máshogy néz ki, mint a szabadon folyó magyar meder.
Bős sem rejti el Magyarország elől a Dunát
A másik népszerű szereplő a bősi vízerőmű. A teória szerint Szlovákia ott tartja vissza a Magyarországnak járó vizet.
A bősi rendszer valóban eltereli a Duna vizének jelentős részét egy üzemvízcsatornába, amely a nyolc turbinával működő erőműhöz vezeti. A szlovák kormányzati ismertető szerint az erőmű teljes beépített teljesítménye 720 megawatt.
A víz azonban nem tűnik el a turbinákban. Az erőmű után az elvezető csatorna Szap térségében visszatorkollik a Duna főmedrébe – vagyis még Komárom, Budapest és Paks előtt. A rendszer működését az ICPDR Duna-medencei szakmai dokumentuma is bemutatja.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
