Bős befolyásolhatja, hogy egy adott szlovákiai szakaszon éppen a régi mederben vagy az üzemvízcsatornában folyik-e több víz. Arra viszont nem képes, hogy hetekre eltüntesse a Magyarország felé tartó teljes vízmennyiséget – és főleg nem képes új vizet teremteni az Alpokból érkező utánpótlás helyett.
A kapuk kinyitásával legfeljebb a rendelkezésre álló víz időzítésén és helyi eloszlásán lehetne változtatni. Ha felülről tartósan kevés víz érkezik, egyetlen erőmű sem tud folyamatos utánpótlást varázsolni belőle.
A paksi rekordot nem lehet kimagyarázni
A Paksi Atomerőmű hivatalos közleménye szerint a tartós szárazság és a kánikula miatt drasztikusan lecsökkent a Duna vízhozama. Július 27-én mínusz 106 centiméteres vízállást mértek Paksnál, ami új történelmi rekord. Emiatt az első blokk teljesítményét 254 megawattal csökkenteni kellett.
Az országos kép ugyanezt mutatja. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság beszámolója szerint a folyók több mérési pontján új negatív rekordok születtek, miközben az ország túlnyomó részén erős vagy rendkívüli aszály alakult ki. A Tiszán, a Velencei-tónál és más hazai vizeknél is kritikus a helyzet.
Az Ellenszél már korábban bemutatta, milyen látványosan apad egyszerre a Balaton, a Velencei-tó, a Duna és a Tisza. Nehéz lenne mindezt egyetlen bécsi gáttal vagy szlovák turbinával megmagyarázni.
Nem összeesküvés, hanem összeadódó válság
A helyzetet a csapadékhiány, a hőség, a magas párolgás, az alacsony alpesi utánpótlás és a folyómeder állapota együtt okozza. Magyarországon nincsen a Dunán olyan összefüggő duzzasztóműlánc, mint Ausztriában, ezért nálunk az alacsony vízhozam sokkal látványosabban jelenik meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Ausztria ellopta a vizet. A duzzasztók helyben megemelik a vízfelszínt, de nem sokszorozzák meg a folyóba érkező vízmennyiséget.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
