Az éjszakák sem hoznak megfelelő felfrissülést
A hosszan tartó hőség egyik legmegterhelőbb része az lehet, hogy éjszakánként sem hűl le eléggé a levegő.
Egyre nagyobb területen maradhat 20 fok fölött a minimum-hőmérséklet, ami meteorológiai értelemben trópusi éjszakát jelent. A nagyvárosokban, a vízpartokon és egyes hegyvidéki területeken akár 25 fok feletti minimumok is előfordulhatnak.
A magasabban fekvő hegyvidéki helyeken elsőre meglepő lehet a meleg éjszaka, de bizonyos légköri helyzetekben a meleg levegő a magasabb szinteken koncentrálódhat. A nagyobb városokban pedig az épületek, utak és járdák nappal sok hőt nyelnek el, amelyet éjszaka fokozatosan adnak vissza.
A HungaroMet korábbi előrejelzésében augusztus első napjaira már 18–26 fok közötti országos minimumértékek szerepeltek, vagyis több térségben valóban alig várható éjszakai lehűlés.
A városokban különösen nehéz lehet az éjszaka
A sűrűn beépített városrészekben az úgynevezett városi hősziget-hatás miatt több fokkal melegebb lehet éjszaka, mint a környező külterületeken.
A beton, az aszfalt és az épületek falai napközben elnyelik a napsugárzás energiáját. Éjszaka ezt a hőt visszasugározzák, ezért a levegő sokkal lassabban hűl le.
A légkondicionáló berendezések kültéri egységei szintén hőt adnak le, miközben a magas épületek között gyengébb lehet a légmozgás. Emiatt a tetőtéri lakások, belvárosi udvarok és rosszul szigetelt épületek lakói különösen nehéz éjszakákra számíthatnak.
A megfelelő éjszakai lehűlés hiánya azért lényeges, mert a szervezetnek nincs elegendő ideje regenerálódni a nappali hőterhelés után. Ez több egymást követő forró nap esetén egyre nagyobb megterhelést jelenthet.
Nemcsak a nappali csúcshőmérséklet számít
A hőség egészségügyi hatását nem kizárólag az dönti el, hogy délután 38 vagy 40 fokot mérnek.
Ugyanilyen fontos az éjszakai minimum, a levegő páratartalma, a szél erőssége, a közvetlen napsugárzás, valamint az, hogy hány napon keresztül tart a forróság.
A magas páratartalom megnehezíti az izzadság párolgását, így a szervezet kevésbé hatékonyan tudja leadni a hőt. Száraz levegőben viszont gyorsabb lehet a folyadékvesztés, ezért könnyebben alakulhat ki kiszáradás.
A szél átmenetileg javíthatja a hőérzetet, de 35 fok fölötti levegő esetén már nem feltétlenül hűti hatékonyan a szervezetet. Közvetlen napsütésben pedig a testet érő hőterhelés lényegesen nagyobb lehet az árnyékban mért hőmérsékletnél.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
