Külföld

Megfizethetünk érte, ha nincs rendben a magyar jogállam

Jean-Claude Juncker Brüsszelber 2018. május 2-án
Közzétette a hivatalos javaslatát az Európai Bizottság a 2021 utáni uniós költségvetésre.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerda délután bemutatta a javaslatát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Ezzel elkezdődik az a vita, ami a legfontosabb lesz az EU-ban a következő évben. Az Európai Parlament (EP) és az uniós nemzeti kormányok ugyanis a következő hónapokban egymás között fognak megegyezni arról, hogy mit fogadnak el ebből a javaslatból, és mit nem. A Bizottság reményei szerint a jövő júniusi EP-választásokig be tudják fejezni a vitát. Az eddigi tapasztalatok szerint lehetetlen ilyen kevés idő alatt elvégezni ezt a munkát, ezért sokan rendkívül ambiciózusnak tartják a menetrendet.

 






Jean-Claude Juncker Brüsszelber 2018. május 2-án
Fotó: Francois Lenoir

 

Juncker az Európai Parlamentben, az EU közvetlenül választott képviselő-testületében prezentálta a költségvetési tervet. Ennek a lépésnek nemcsak szimbolikus jelentősége van, hanem arra is jó, hogy megnyerje vele a Parlament jóindulatát. A Juncker által vezetett Európai Bizottságnak ugyanis a Parlament a legfontosabb szövetségese abban a harcban, hogy minél nagyobb legyen az uniós költségvetés, és minél több pénz jusson összeurópai célokra. Ráadásul a Bizottság most azt javasolja, hogy a közvetlenül a nemzeti büdzsékbe befolyó gazdasági felzárkóztatási és mezőgazdasági támogatásokat jelentősen, 5 százalékkal csökkentsék. Ezzel kapcsolatban éles vitákra számíthatunk, és a Bizottságnak szüksége lesz az Európai Parlament támogatására.

 

Azért van rá szükség, hogy megcsapolják ezeket a pénzalapokat, mert Nagy-Britannia jövőre kilép az Európai Unióból, és nem fog többé hozzájárulni a közös, uniós büdzséhez. A többi ország egészen biztosan nem hajlandó annyival többet fizetni, amennyi ellensúlyozza ezt a kiesést, ezért át kell csoportosítani a kiadásokat.

 

Az európai szintű infrastruktúra-fejlesztésre, különösen a közlekedés-fejlesztésre ugyanannyi pénzt hagyna az Európai Bizottság, a kutatási programok 40 százalékkal több támogatást kapnak, az Erasmus+ pedig kétszer annyiból gazdálkodhat, mint korábban, az Európai Bizottság javaslata szerint.

 

A tizedével emelnék a befizetéseket

Összességében a Bizottság 1 135 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a 2021–2027 közötti időszakra. Ez az uniós országok bruttó nemzeti jövedelme, a GNI 1,114 százalékának felel meg.

 

Eddig a nemzeti jövedelmek nagyjából 1 százalékát utalták a tagországok az uniós büdzsébe. A nettó haszonélvező országoknak, mint Magyarországnak, az az érdeke, hogy minél magasabb legyen ez az arány, és Lázár János, az EU-ügyekkel foglalkozó akkori miniszter januárban be is jelentette, hogy mi hajlandóak vagyunk akár 1,2 százalékig emelni a befizetést. A szerdán közzétett adat szerint az Európai Bizottság nem számít arra, hogy ilyen jelentős emelést ki tudnak préselni a nemzeti kormányokból, ezért eleve egy kompromisszumos javaslattal állt elő. Az Európai Parlament jóval magasabb, 1,3 százalékos arányt szeretne elérni.






 

Jogállamok legyünk és maradjunk Európában

Fontos, hogy az Európai Unió tagjai „valamennyien jogállamok legyenek és maradjanak, ezért akarunk egy új mechanizmust beindítani, amely költségvetési eszközökkel is védi olyan kockázatoktól az európai jogállamiságot, amelyek újonnan keletkeztek. Itt nem egyes országokról beszélünk, hanem egy, az egész EU-nak rendszerszinten rendelkezésére álló eszközről” – mondta szerdán Jean-Claude Juncker.

 

„Ez az eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt” – áll az Európai Bizottság közleményében. Ez azt jelenti, hogy például Magyarországnak a többi nemzeti kormánnyal összefogva minősített többséget kell gründolnia ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát, ha a Bizottság Magyarországra alkalmazná az új eszközt.

 

Ez első hallásra olyan vad ötletnek tűnik, amit még egy elkötelezett föderális Európa-párti miniszter is kétszer meggondolna. Ezért arra számítunk, hogy ha valóban életbe lép egy ilyen pénzügyi szankcionáló eszköz, akkor megengedőbb szavazási módszert fognak hozzárendelni. Valószínűleg éppen azért javasolja az Európai Bizottság a szigorú, fordított minősített többséget, hogy a Parlamentnek ebből később könnyű legyen engednie a kormányok javára. Például egy olyan megoldás irányába, hogy a kormányok Tanácsának minősített többséggel kell jóváhagynia a szankciót.

 

Verhofstadt: Az EU-s pénz nem Orbán családjának van félretéve

A Parlamentnek fontos lesz, hogy valóban életbe lépjen a jogállamiságra felügyelő költségvetési mechanizmus. A leghangosabb szószólója az ügynek már most a belga liberális frakcióvezető, Guy Verhofstadt, aki a szerdai parlamenti vitán azt mondta:

 






Ez nagyon egyszerű. Ha egy kormány vagy egy tagállam nem kér az európai értékeinkből, akkor nincs szükségük az európai pénzünkre sem.

Az EU-s pénzt arra kellene használni, hogy felemeljük a nemzeti gazdaságainkat és az állampolgárainkat, nem pedig arra, hogy Orbán családja gazdagodjon belőle, vagy hogy futballstadionok épüljenek a választókörzetében!

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top