AZ UNIÓS ORSZÁGOK KÖZÖTT MAGYARORSZÁGON VAN A LEGTÖBB OLYAN FIATAL, AKI NEM SZERETNE ÚJABB IDEGEN NYELVEKET TANULNI
– egyebek mellett ez is kiderül az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel. A pénteki Népszava által ismertetett kutatásból kiderül, hogy a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka csak anyanyelvén vagy legfeljebb még egy nyelven tud írni és olvasni.
Fotó: Vajda János / index.hu
A nyelvtudásban az uniós rangsor utolsó előtti helyén áll Magyarország, egyedül az Egyesült Királyságban élő fiatalok válaszoltak nagyobb arányban (74 százalék) igennel például arra a kérdésre, kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvüket (ami az ő esetükben ugye a világ legelterjedtebb nyelve, az angol) beszélik. Rögtön utánuk a magyarok következnek, 49 százalékos aránnyal. De a magyarok a harmadik legrosszabb helyen állnak a már ismert idegen nyelvben való elmélyülés tekintetében, és a felmérés szerint “bátortalanok” a meglévő nyelvi tudás használatában is.
Az EB kutatása egybecseng az európai felnőtt lakosság nyelvismeretét vizsgáló legutóbbi Eurostat felméréssel is, mely szerint a magyaroknak csak a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet – ami a legrosszabb arány az egész unióban. A lemaradásunkat jól tükrözi, hogy még a harmadik leggyengébb eredményt produkáló Spanyolországban is 51 százalék a legalább egy idegen nyelven beszélők aránya.
Ahogy azt a Népszavának nyilatkozó szakértő is hangsúlyozta, nem a Nemzeti Alaptantervben előírt, nemzetközi összehasonlításban is magas óraszámokkal van baj, hanem a szemlélettel:
A közoktatásban csak kötelező, nem pedig fontos a nyelvoktatás
A tanóráknak interaktívabbaknak, kommunikatívabbaknak kellene lenniük, a nyelvoktatásban a frontális tanítás kevéssé vezet célra. Súlyos probléma az is, hogy nagy különbségek vannak a városi és a vidéki iskolákban történő nyelvoktatás minősége között, egyebek mellett a szaktanárok hiánya miatt. És a legkisebb erőfeszítést sem látni azért, hogy ezen változtassanak.
Pedig a kormány rendelete szerint 2020-tól csak az vehető fel egyetemre, főiskolára, aki legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik; ezért várható, hogy 2020-tól érettségizők további tízezrei szorulnak majd ki a felsőoktatásból. A szigorítással kapcsolatban a kormány – pontosabban az Oktatási Hivatal – tavaly maga is felmérte a fiatalok nyelvtudását, de a Népszava állítja
TÖBBSZÖRI MEGKERESÉS UTÁN SEM ÁRULTÁK EL SEM AZ EREDMÉNYEKET, DE MÉG AZT SEM, AZ EREDMÉNYEK MIKOR LESZNEK NYILVÁNOSAK.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
