Brüsszel adott egy csomó pénzt, hogy családi házakat újítsunk fel, de a kormány inkább elverte másra

Az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át – írja a Portfolio.hu.

Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben jelentette be, hogy a jellemzően a ’80-as és ’90-es években épült, energiapazarló Kádár-kockás családi házakra szánt energiahatékonysági, vissza nem térítendő uniós támogatásokat a középületek sokkal kisebb energiamegtakarítást ígérő felújítására fogja átterelni. A döntést azzal indokolták, hogy az EU nem adhatja oda közvetlenül a lakosságnak az EU-támogatást, ezért inkább átterelik a pénzt a középületek projektjeire.

A Portfolio azt írja, ezt a kérdést azonban meg lehetett volna oldani egy energiahatékonysági alap közbeiktatásával, ami elosztotta volna a lakosságnak a pénzt. Ahogy erre számos uniós tagállamban van példa. De a politikai akarat végül más volt.

Aztán több levélváltás is történt a magyar hatóságok és a Bizottság között a KEHOP módosításának részleteiről, de sokáig nem jött hivatalos brüsszeli jelzés arról, hogy végül rábólintott-e a változtatásokra. A helyzetet bonyolította, hogy EU részről nem tudtak mit tenni, mert a vállalt indikátor nemteljesítését nem tudták pénzügyileg szankcionálni.

A napokban aztán egyszer csak megjelent egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán, miszerint módosult a KEHOP és a módosított változat 2018.02.05-től hatályos. A módosításokat összefoglaló anyagból az is kiderült, hogy az Európai Bizottság jóváhagyása már tavaly júniusban megtörtént.

A Bizottság tehát csendben már egy éve rábólintott arra, hogy a magyar kormány 2014-ről 2015-re hirtelen meggondolta magát és a lakossági épületenergetikai beruházásokra szánt vissza nem térítendő forrásokat középületek energetikai felújítására akarja fordítani. Ennek pedig – ahogy a Portfolio írja – két fontos következménye lett:

• az ingyenpénz helyett csak hitelt kellett felkínálni a lakosságnak az energiahatékonysági pályázatok keretében, amire láthatóan nem ugrottak rá a családok az elmúlt egy évben,
• másrészt a pénzek átterelésének olyan következménye is lett, hogy csökkentenie kellett Magyarországnak a 2020-ig vállalt teljes energiamegtakarítási célját 18%-ról 16,28%-ra.

(Nyitóképünk illusztráció.)

forrás