Nézze meg, miben él: térképen az ország legszennyezettebb részei – 1000 milliárd is kevés lenne a kármentésre

A National Geographic magyar kiadása térképen mutatta meg a legsúlyosabb szennyezéseket. A lap szerint „a legkifinomultabb csalási mechanizmussal állunk szemben”, mivel „a hulladékot pénzre váltó magánszemélyek a jogi kiskapukat kihasználva néhány százmillió forintos haszonra tesznek szert, míg olyan károkat okoznak, amelyeket esetenként több milliárd forintért kell majd az adófizetők pénzén helyrehozni”.

Végrehajtási rendelet hiányában ugyanis a hatályos jogszabályok nem védik meg a közvagyont a hulladékelhelyezésből adódó károkkal szemben. A National Geographic számításai szerint 1000 milliárd forintra volna szükség az országszerte egészségügyi kockázatot és közvetlen veszélyt jelentő károk enyhítésére, de a kármentesítési közbeszerzések száma csökkenő tendenciát mutat. A hatóságok is csak kérelem esetén ellenőriznek, nincs folyamatos kontroll, és lemaradtak a tervezett helikopteres razziák is. Nincs hatósági ellenőrzés alatt a növényvédő szerek felhasználása sem, és megszűnt az ökotoxikológus képzés is.

Az egyik legsúlyosabb példa a szakhatósági mulasztásra a vörösiszap-katasztrófa; az első laboratóriumi vizsgálatok eredményei után az áradat romboló hatásában láttatták a problémát a szakemberek, nem pedig az arzénszennyezésben, mely ráadásul nem származhatott a tározó engedélyéhez kapcsolódó technológiából.

A National Geographic honlapján elérhető térképen a több ezerből választott 100 szennyezett terület tekinthető meg, a területre kattintva pedig az adott szennyezés részletes leírása is megjelenik. A szerző egyénként nem a túlzott állami szerepvállalásban látná a megoldást – az ugyanis a biztosítás és felelősség nélküli tevékenységet ösztönözné –, hanem az környezetbarát technológiákat támogató adópolitikában és abban, hogy a cégeknek biztosítékot kellene adniuk a kockázatos tevékenység megkezdése előtt.

Az 1996-ban indult Országos Környezeti Kármentesítési Program az ezredfordulóig több mint 35 000 potenciálisan szennyezett területről szerzett tudomást. 2016-ig ebből 580 területen végeztek kármentesítési intézkedéseket, a legtöbb esetben azonban az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében, illetve további súlyos környezet-egészségügyi problémákat okoz a fűtés levegőszennyezése és a háztartási hulladék elégetése is.

forrás