Rózsásnak mondhatóak a magyar gazdaság idei és jövő évi kilátásai, ám középtávon hatalmasak a kockázatok. Nem igazán lehet tudni, mi jön 2020 után, egy biztos, az uniós támogatások a mostani felére esnek vissza.
A magyar gazdaság idén elérte a növekedési csúcsot, a GDP a második negyedévben 4,8 százalékkal bővült – ennél magasabb indexek már nem várhatóak – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég őszi konjunktúra-jelentését bemutató sajtótájékoztatón. A következő hónapokban megmarad az erőteljes dinamika, de lassulás várható. A magyar növekedést egyszerre támogatja a globális fellendülés, az EU-források felhasználása, míg a növekedés harmadik lába a reáljövedelmek bővülése. Éves szinten 4,2 százalékkal nőhet idén a gazdaság – jövőre azonban csak 3,2 százalékos fejlődést vár a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában. A jövő évre várt 3,2 százalék is meghaladja az elmúlt évek növekedését – tette hozzá Vértes András.
Jelentős kockázatok láthatóak a világgazdaságban, a brexit, a kereskedelmi háborúk, a populizmus és a migráció megnehezíti az EU működését, az európai parlamenti választásokkal személycserék jönnek az Európai Bizottságban, ez nehezíti a gazdasági körülményeket. A következő hétéves uniós ciklusban az uniós támogatások kifizetésében már jogállami kritériumok is szerepet kapnak – ami megnehezíti Magyarország számára ezek lehívását.
Jelenleg évente a GDP 3,1 százalékát kapja Magyarország az Európai Uniótól – ez a 2021-ben induló költségvetési ciklusban a GDP 1,6 százalékára csökken
– ami lényeges különbség a mostani támogatásokhoz képest. Jól érzékelhető, hogy az EU-ban a „magyar helyzet” kiemelt figyelmet kap, ami semmikép sem jó hír – fogalmaztak a kutatók.
Már látszanak a lassulás jelei
Azzal, hogy az Európai Parlament több mint kétharmados többséggel elfogadta a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentést, és ezzel az Európai Tanácsnak meg kell vitatnia a jogállamisági eljárás megindítását, Magyarország politikailag elszigetelődött. Felvetődött a lengyel és a magyar ügy párhuzamos tárgyalásának lehetősége is. Az Európai Bizottságban uralkodóvá vált az a vélemény, hogy 2021-től a kohéziós támogatások kifizetését függővé kell tenni az érintett országok megfelelő jogállami helyzetétől, s ennek elfogadtatásához megteremthető a szükséges többség. Olyan vélemény is van, hogy a jogállamiság helyzetét egy független intézménynek minden országra, visszatérő módon vizsgálnia kellene. A kialakult helyzetben a magyar kormány racionális magatartása a legfontosabb elvárásokhoz való alkalmazkodás lenne. A merev elzárkózás ugyanis súlyos gazdasági és politikai következményekkel – például a támogatások veszélybe kerülésével, az EU vezető országaival kialakult kapcsolatok eróziójával, az ország általános megítélésének további romlásával – járhatna.
A gazdasági konjunktúra lassulásnak jelei már láthatóak, a kormány és az MNB erre megpróbál felkészülni: költségvetés megtakarít, az MNB versenyképességet növelő intézkedéseket javasol, az ITM végre belekezdett az oktatás, az állami szféra modernizálásába – ezen változtatások nagyon időszerűek a GKI szerint. A kutatócég szerint a fogyasztási kiadások növekedése az idén 4,5 százalékkal nőhet, jövőre 3,5 százalékra lassul – hasonló lassulás várható a bérnövekedésben, miközben az infláció az idei 3 százalékról 3,5 százalékra emelkedik.
A beruházásoknál erőteljes növekedés lesz idén 12 százalékkal, jövőre itt is lassulás várható, akkor 5 százalékkal nőhetnek. A beruházásokban a versenyszférában alig van növekedés (7 százalék) az állami szférában ez 50 százalékos. A foglalkoztatás akadálya, hogy nincs már szabad munkaerő, ennek ellenére még 1-1 százalékkal nőhet. A munkanélküliség 3,5 százalék – ám a közmunkásokat is ide számítva 6 százalék körül lehet ez a szint.
Menet közben kell kiigazítani a 2019-es költségvetést
A gazdaságpolitikai sikerek – például a fogyasztás és a foglalkoztatás jelentős növekedésének – hangsúlyozása mellett az elmúlt hónapokban számos új elemmel egészült ki a kormányzat gazdaságpolitikai retorikája. Míg az áprilisi parlamenti választások után nyilvánosságra hozott új konvergencia-program még változatlanul erőltetett – 2022-ig minden évben a korábban gondoltnál is magasabb, legalább 4 százalékos gazdasági növekedést tartalmazott – júniustól a 2019. évi költségvetés vitája során egy esetleges világgazdasági válságra hivatkozva már a „masszív és földrengés-biztos” költségvetés készítésre került a hangsúly.
Ennek csak az a szépséghibája, hogy a költségvetés fő számai továbbra is megegyeznek a konvergencia-program még növekedés-centrikus előirányzataival. A gyakorlatban tehát a szükséges változtatások a kormányzat menet közben, függöny mögött végrehajtott költségvetési kiigazításaiban fognak megnyilvánulni, amelyekkel – és ez az elmúlt évekhez viszonyítva új elem – akár a növekedés kárára is igyekeznek a megígért deficit közelében tartani a hiányt. Az MNB 180 pontos reformjavaslata egyelőre nem jelent valós fordulatot, mivel a szembenézés csak a tények egy részére terjed ki, s főként hiányzik a jelen helyzethez vezető okok – a terápiához nélkülözhetetlen – vizsgálata, a magyar modell valós működésének elemzése.
Ezzel párhuzamosan az infláció 2018-19-ben gyorsul, az idei év végén 3,5 százalék körül várható, ami éves átlagban 3 százalékot jelent. 2019-ben ugyan már az átlagos áremelkedés is eléri a 3,5 százalékot, azonban az év során nem várható érdemi gyorsulás. Ha azonban a világpiaci olajárak tovább emelkednek, a bérinfláció erősödik, a monetáris politika késlekedik a szigorítással, ennél magasabb is lehet az áremelkedés. Az MNB először feltehetőleg 2018-19 fordulóján a kamatfolyosó feljebb csúsztatására, majd 2019 folyamán az alapkamat emelésére fog kényszerülni. Az alapkamat 2018 végén még változatlanul 0,9 százalék marad, 2019 végén viszont már 1,5 százalék lehet, miközben az árfolyam tovább gyengül, a tavalyi 309 forint után idén éves átlagban 320 forint, jövőre 325-330 forint lesz egy euró.
Összefoglalva: a magyar gazdaság rövid távon kevés kockázatot tartalmaz, de nem láthatóak a középtávú folyamatok. A jelenlegi növekedést adó motorok gyengülnek a következő időszakban – ezzel párhuzamosan nő az ország politikai elszigetelődése.
Az elmúlt 15 évben a magyar gazdaság lecsúszott a versenytársaitól, ma még sokkal jobban teljesít a lengyel, a cseh és a szlovák gazdaság, ráadásul hiányzik a középtávú perspektíva, többek közt emiatt csúszik a magyar gazdaság rég várt felminősítése is
– foglalta össze Vértes András.
forrás: zoom.hu
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
