“Munka az bőségesen van. Ha a kormányzás súlypontjai felől kérdez, akkor azt tudom mondani, hogy a következő kormányzás szándékaim szerint demográfiai súlypontú lesz.” – mondta Orbán az áprilisi győzelem után. Azóta belengettek pár, a családokat érintő támogatást, még “nemzeti konzultáltak” is a családokról és a gyerekekről, de a születések számát tekintve, azt gondoljuk, ezek bevezetése sem állítja meg a trendet.
A Központi Statisztikai Hivatal legrissebb adatai szerint 2018 januárja és novemberbe között 82 580 gyermek jött világra hazánkban, ami 1 408-cal, azaz 1,7 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző év azonos időszakában.
Voltak ugyan kormányzati lépések eddig is („rugalmas” gyed és a diplomás gyed bevezetése, gyes melletti munkavégzés könnyítését, az otthonteremtési támogatás összegének felemelése és a családi adókedvezmény kiterjesztését a járulékokra), de ezek egyike sem volt akkora nagyságrendű, hogy jelentősen növelje a gyerekvállalási kedvet.
Pedig a szakma tudja, hogy az állami támogatások hatása csak hosszabb távon jelentkezik, míg az elvonások azonnal látszódnak a statisztikákban. Elhibázottnak tűnik az a lépés is, aminek a célja, hogy házasságon belül szülessenek meg a harmadik gyerekek, miközben sok családban a második sem születik meg, és az életvitelben bekövetkező változások miatt magas a házasságon kívül született gyerekek aránya is (44,5 százalék).
Mindenki láthatja, sokkal erősebb állami támogatásokra van szükség, ha meg akarják állítani a népességfogyást. Felmerül a kérdés, hogy honnan lesz rá pénz? Ugyan nem vagyunk a kormány tagjai, de egy-két ötletünk lenne:
például nem külföldi focicsapatokra kellene költeni, nem szír kórházakat kellene finanszírozni, nem ukránoknak kellene nyugdíjat folyósítani, és esetleg pár stadionnal kevesebb is elég lenne, vagy vissza kellene hozni a pénzt, amit elloptak.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
