Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját?
Mekkorát fordult a világ, mióta azokat a plakátokat kitette a kormány a migránsparára hivatkozva. Tavaly a harmadik negyedév végéig 150 százalékkal több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalás céljából, mint az azt megelőző évben.
2018 októberéig összesen 83.611-en folyamodtak tartózkodási engedélyért, míg 2017-ben csak 61.588-an. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felméréséből kiderült, hogy nem EU-s európai országból érkezőknek 2098, nem EU-szomszédos országból érkezőknek 790, míg Európán kívüli országokból érkezők részére 7176 engedélyt bocsátottak ki a hatóságok 2017-ben.
A toborzásra ma már a legtöbb nagyvállalat nyitott, mivel a folyamat nem túl komplikált, ha
kölcsönző cégen keresztül megy a folyamat,
mert szinte mindent átvállalnak, a teljes adminisztrációt, a bérszámfejtést, a tb-ügyintézést, a szállásoltatást és az utaztatást is.
A határon túlról főként Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkeznek melósok. Az ukrán munkavállalókat kifejezetten szeretik foglalkoztatni, de mivel Nyugat-Európa is munkaerőhiánnyal küszködik, ezért nagy a verseny értük. Furcsa, de
megjelentek a mongolok is,
akiket kifejezetten kedvelnek a munkaadók, mert a fluktuációjuk kifejezetten alacsony, jellemzően motivált, munkaszerető és szorgalmas emberekről van szó, akik hosszú távú munkavégzésben gondolkoznak.
A KSH éves adatelemzése 2018-ban 22.700 román és 10.500 ukrán munkavállaló érkezett hazánkba, ami nagyon hasonló az egy évvel korábbi adatokhoz, ami kis mértékben ugyan, de javíthatja Magyarország munkaerőhelyzetét, de egyre nehezebb lesz ezekből az országokból is munkaerőt szerezni, Romániában emelkednek a bérek, az ukránok pedig kétszáz kilométerrel odébb már
több mint a dupláját keresik a magyar béreknek.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
