Abe Sinzó japán kormányfő a visegrádi négyek vezetőivel tartott csúcstalálkozót Pozsonyban, amelynek célja japán sajtóértesülések szerint a kelet-közép-európai kínai nyomulás ellensúlyozása volt – számolt be az Index. A konferencia múlt hétvégén egy időben zajlott a Pekingben tartott, az „Egy övezet, egy út” nevű kínai kezdeményezésről szóló konferenciával, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is ellátogatott.
Emiatt viszont a Japán miniszterelnökével való találkozót egyedül hagyta ki a visegrádi országok – Csehország, Szlovákia és Lengyelország – miniszterelnökei közül.
Nem véletlenül volt egy időpontban a két tárgyalás. Abe Sinzó ugyanis arról győzködte a visegrádiak vezetőit, hogy Kína befektetései, fejlesztési céljai, vagyis pénztárcája helyett inkább Japán befektetéseit támogassák a térségben. A magyar kormányt Varga Mihály pénzügyminiszter képviselte a tárgyaláson.
A találkozón a japán miniszterelnök arról beszélt, hogy jó minőségű infrastrukturális beruházásokra van szükség a régióban. Ez egyértelmű utalás az „Egy övezet, egy úttal” kapcsolatban felmerült kritikákra, amelyek szerint a kínai pénzből finanszírozott beruházások drágák és értelmetlenek. Ez utóbbi párosítás merült fel a legfőbb kínai-magyar projekt, a részben kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút kapcsán is.
A japán sajtó kiemelte, hogy Abe legutóbb októberben találkozott a V4-es vezetőkkel, tehát szokatlanul hamar került sor az újabb csúcsra, ami jelzi, hogy “Tokió le akarja lassítani a régió Kína felé sodródását”. Megjegyzik azt is, Japán (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) aggódik amiatt is, hogy a kínai Huawei szerepet játszhat a térségbeli ötödik generációs mobilinfrastruktúra kiépítésében is.
A dolog érdekessége, hogy a magyar kormány legfőbb deklarált külpolitikai célja az új befektetések felhajtása, és a hivatalos adatok alapján Japán nagyobb befektető a térségben és Magyarországon is, mint Kína. Fontos azonban, hogy a visegrádi négyek másik három országa is csatlakozott már a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, tehát nem arról van szó, hogy Magyarország különutas lenne e tekintetben, bár az jelzésértékű, hogy ők a pekingi csúcs helyett a pozsonyin vettek részt. Egyelőre az sem világos, hogy Japán milyen beruházásokkal és mekkora mértékben ellensúlyozná a térségben a kínai fejlesztéseket.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
