Gazdaság

Ok, most már biztos, hogy jön a válság: az ÁSZ-elnök kötelező takarékoskodást írna elő mindenkinek

“Háromhavi megtakarítást a családoknak!” – harsogja a hétfői Világgazdaságnak adott Domokos László-interjú címe. Az Állami Számvevőszék elnöke azonban ezt nem az EU második legalacsonyabb életszínvonalának emelésével biztosítaná – hanem azzal, hogy kötelezné a magyarokat, hogy tegyenek félre a fizetésükből.

 




 

Persze azért a Domokos az átlag adófizető polgárral szemben némileg megengedőbb, mint a gaz sorosistanáci ellenzéki pártokkal, akikre a NER ökleként sújtott le. Az egyszeri magyar kereső számára nagylelkűen lehetővé tenné, hogy magasabb fizetést vihessen haza. Ám nem csak úgy azért, mert napi 8-10 órában megdolgozik érte, vagy, mert a munkája ér annyit, mint a nyugat-európai munkavállalóknak. A Nemzet Számvevője nem engedné, hogy csak úgy felelőtlenül szórjuk a pénzünket!

“A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak.”

– javasolja az ÁSZ elnök. Szerinte erre azért van szükség, hogy “a magyar társadalmat pénzügyileg tudatos és erős, megtakarító családok alkossák.”

Nos, a fenti célkitűzéssel nehéz lenne vitatkozni, ahogyan azzal is, hogy a tudatos öngondoskodás elterjesztése a magyar társadalomban nagyon fontos és üdvös törekvés.

Csak, hát van itt néhány probléma. Mindenekelőtt az, hogy az Európa második legalacsonyabb életszínvonalán létező magyarok jelentős részének

nem a bölcs takarékoskodás megkezdéséhez, hanem  számláinak stabil, biztos kifizetéséhez volna szüksége jelentős béremelésre. 
Jó memóriával megvert honfitársainknak pedig rögtön két múltbéli kísérlet is beugorhat, amikor az állam maga döntötte el, hogyan kellene gondoskodnunk saját jövőnkről. Nagyszüleink, dédszüleink nemzedékének azn ötvenes években lelkesen kellett jegyeznie  a békekölcsönt, ami annyira szolgálta a békét, hogy a III. világháborúra való felkészülést finanszírozta, és annyira volt kölcsön, hogy soha nem fizették vissza nekik. Pedig hivatalosan az mindig is az ő pénzük maradt, amit a boldog, szebb jövő felépítésére tettek félre.

 




 

A kötelező magánnyugdíj-pénztárra már a mai harmincasok-negyvenesek is emlékezhetnek. A rendszert a Fidesz 2010 után első intézkedéseinek egyikeként azzal a felkiáltással számolta fel, hogy azzal csak a pénzintézetek jártak jól. Hogy a központi parancsra nyitott takarékszámlák mekkora üzletet jelentenének a bankoknak, és mekkora “verseny” alakulhatna ki a piacon egy ilyen helyzetben, annak megtippeléséhez aligha kell közgazdásznak lenni. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy, ha a kormány esetleg néhány év múlva rádöbben erre, és óvó atyai karját ismét kinyújtja felénk,
akkor a kötelezően felhalmozott dugipénzünket is olyan simán zsebre teszik, mint  a  magánnyugdíjszámlánkat?

Még érdekesebb, hogy mivel indokolja Domokos az országos rohamtakarékoskodás megkezdését.

“Ez készíti fel a társadalmat arra, hogy ha tényleg jön egy lassulás, és ennek keretében Magyarország nagyobbat zökkenne, a családok is képesek legyenek alkalmazkodni”

mondja az ÁSZ elnöke.

Vagyis válság lesz. Nem kicsit. Nagyon. 
És ez a német gyáripar külső telephelyéként működő Magyarországon könnyen előidézhet “nagyobb zökkenést”, bürokratáról magyarra ordas nagy pofára esést. Egyelőre még mormolják a szokásos kincstári mantrát arról, hogy a Nyugat-Európában lassan, de egyre biztosabban kibontakozó krízis hozzánk “nem gyűrűzik be” – de ez a varázsige az olajválság idején már Kádáréknak se jött be, és nem használt sokat Gyurcsányéknak sem 2008-ban. Ugyanis a helyzet az, hogy kivétel nélkül mindig begyűrűzik.

Ennek első jelei már látszanak is. A Vasas Szakszervezeti Szövetség a múlt héten jelezte:
az autó-és gépipari üzemekből sorra rúgják ki az embereket, helyükre pedig nem egyszer olcsó keleti munkaerőt vesznek fel. 

Domokos László pánikszerű takarékoskodási hadjáratát aligha hirdethette volna meg a kormány hozzájárulása nélkül – ha ugyan nem egyenesen Orbánék kérték meg rá, hogy ő kongassa meg a vészharangokat, mert nekik egyelőre még ciki volna.

Szóval minden jel arra mutat, hogy hiába érkezett meg végre a jó idő, gazdaságilag közeleg a tél.
A rezsim pedig ahelyett, hogy adna pénzt meleg ruhára, inkább maga varrná meg egyenkabátunkat a mi pénzünkből.
Eddig még mindent elszabtak, és aligha remélhetjük, hogy ez lesz az első mestermunkájuk.

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top