Egyéb

Mindent leural a médiapiacon Orbán Viktor világhírűvé vált módszere

A hirdetési piac megszállásával pénzügyileg is ellehetetleníti a független médiumokat a kormány. Orbán Viktor mesterműve a bankrendszer átalakításától a Pecina-féle strómanok mozgatásáig terjed.

 




 

 

Új csillag született a reklámpiacon. Rogán Antal Nemzeti Kommunikációs Hivatalának aktuális kedvence, Balásy Gyula tavaly szeptemberben megvett egy kis céget, a Media Dynamicsot, és az bő fél év alatt az egyik legnagyobb médiaügynökséggé nőtte ki magát. Az üzletláncoktól a gyógyszergyárakig a legfontosabb piaci hirdetők már őt, Balásyt keresik.

Az idén már több tízmilliárd forintot költöttek el nála, hogy azután a Dynamics egyből megtalálja azokat a felületeket, amelyeken érdemes reklámozni: elsősorban a Mészáros Lőrinc közelében landolt TV2-t, ahol Balásy kétszer annyit költ, mint az RTL Klubnál, másodsorban a Simicskától Mészároshoz megérkezett plakátcéget, a Publimontot, harmadrészt pedig az ősszel felállt kormányközeli médiabirodalom rádióját és újságjait.

Kétségtelen, hogy a Fideszhez erősen vonzódó Balásynak már az előélete is imponáló volt, hiszen a hozzá kötődő Lounge-csoport évek óta tarol Rogán Antal hivatalának tenderein.

A Media Dynamics jól illusztrálja, miként téríti el a piac működését az Orbán-kormány az állami szabályozókon és reklámköltésen keresztül, és miként gyűri maga alá a médiát, hogy bugyuta kommunikációs paneljeivel lyukat beszéljen az emberek hasába, s fenntartsa hatalmát.

A metódust tulajdonképpen a szélsőjobboldali osztrák alkancellár tette világhírűvé. Az ügybe gyorsan bele is bukott Heinz-Christian Strache az elhíresült ibizai videón éppen egy olyan titkos bevetést szeretett volna megrendelni egy állítólagos orosz oligarchától, amilyennel az osztrák Heinrich Pecina szállított le több médiumot is Mészáros Lőrincnek, hogy azután a felcsúti milliárdos beszolgáltathassa azokat az Orbán-kormányhoz közel álló médiabirodalomnak, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (Kesma). Orbánék már azzal elkezdték a céltudatos építkezést, hogy mesés vagyonokkal tőkésítették fel kedvenceiket a túlárazott állami közbeszerzéseken. Ha pedig a strómanok és kegyencek esetleg mégis megszorultak volna, üzleteik bizton számíthattak sokmilliárdos banki támogatásra.

 




 

Az újdonsült médiatulajdonosok, mint például Mészáros Lőrinc vagy Matolcsy Ádám, igyekeztek másra hagyni a piszkos munkát, a felvásárlásokat vagy éppen frekvenciaszerzéseket többnyire „pénzügyi befektetők” intézték helyettük. Pecina nem először vállalt ilyen manővert a magyar üzleti életben. A kétezres évtized elején már a BorsodChem, később pedig az FHB Bank részvényeinek felvásárlásával hívta fel magára a figyelmet.

Amikor 2015-ben megszerezte az egyik legnagyobb magyar médiavállalatot, a Mediaworksöt, csak a legbelső körök tudhatták összerakni a mozaikokat. Bár a csődbe ment Buda-Cash brókercég portfóliójából akkortájt hullott Orbán Viktor felcsúti barátjának ölébe egy tőzsdei cég, az Opimus, akkor még nem lehetett bizonyítani, hogy Mészáros Lőrinc áll a vállalat mögött. Mindenesetre a tőzsdei cégnek már megvolt az új, tőkével bőségesen ellátott médiavállalkozása, az Opimus Press, amikor Pecina kivégezte a Népszabadságot. A nagy bevásárlás ekkor kezdődött el. Pecina és részben az azóta elhunyt Andy Vajna tálcán vitte Mészárosnak a Mediaworksöt és több, elsősorban vidéki lapcsaládot, illetve Vajna saját jogán is gyűjtötte a médiatrófeákat.

Az akciókhoz pedig milyen jól jött, hogy az állam rátenyerelt a bankrendszerre! Mészáros megtollasodását eleinte földijének, Vida Józsefnek a takarékszövetkezete, a B3 segítette hitelekkel, Pecina felvásárlásait pedig az államtól a felcsúti milliárdoshoz került MKB Bank pénzelte.

Hasonló szisztémával került a jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz a legnagyobb online hírportál, az Origo, csak ott az MKB mellett a nagybácsi bankja, az NHB is részt vett a finanszírozásban. A rádiós frekvenciák megszerzésében nevesincs cégtulajdonosok működtek közre, akiktől az oligarchák utóbb megvették a vállalkozást és vele az értékes sugárzási engedélyt. Így jutott Mészáros a balatoni Part FM-hez, illetve így került Vajna közelébe a Retro Rádió, a Kesma későbbi irányítójához, Liszkay Gáborhoz pedig a Karc FM.

Az Orbán-rendszerből menet közben kibukott Simicska Lajos és Spéder Zoltán sorsa azt is jelezte, hogy mi történik, ha valaki nem viszi tökélyre a lojalitást. Hiszen a kiosztott szerep része az is, hogy a sok milliárd forintos vagyont bármelyik pillanatban ingyenesen be kell szolgáltatni, adott esetben a Kesmának. Amikor pedig a gépezet már javában forgott, az alkotó még akkor sem pihent: Habony Árpád emberei a bevehetőnek tűnő Balkánon kezdtek baráti médiabirodalmakat és hatalmi centrumokat kiépíteni, londoni főhadiszállásukon pedig ma már nemzetközi hírügynökséget működtetnek. A választói akarat befolyásolására alkalmas tartalmakat ezzel már szinte teljeskörűen Orbán érdekeinek szolgálatába állították.

A sajátos üzleti modell másik ágán ugyanakkor évi százmilliárd forintot pumpálnak a kormányhoz közeli médiába az olyan baráti reklámügynökségeken keresztül, mint amilyenek Balásy Gyula cégei. Ez a pénz közvetlenül azt szolgálja, hogy a megszerzett médiumok busásan megéljenek, közvetve pedig az egész médiapiac működését befolyásolja. A lojalitás kényszerét ugyanis a piaci szereplők nagy része is magán érzi, így csak azoknál a médiumoknál reklámoznak, amelyek elnyerték a kormány tetszését. Ez viszont automatikusan megfojtja azokat, akik kritikus hangot ütnek meg.

 

 




 

A nyomtatott sajtótermékek körében már az állam által elköltött pénz 84 százalékát a Kesma nyeli el, de a piaci alapon vásárolt hirdetések 51 százaléka is e konglomerátum újságjaihoz folyik be. A Figyelő kiadója például reklámbevételeinek 73 százalékát állami szereplőktől söpri be, a több tucat újságot kiadó Mediaworks hirdetéseinek pedig a 43 százaléka származik az államtól. Az interneten még inkább a kormányzati jóindulattól függ a Mediaworks, hiszen reklámbevételeinek 73 százalékát az állam szolgáltatja.

A rádiók közül jelenleg a piacvezető Retrót tolja a legnagyobb vehemenciával a kormány. Nem véletlenül, hiszen az ország szinte minden pontján fogható, és naponta átlagosan 1,5 millió ember hallgatja a műsorát, benne a migránsozó hírekkel és a gyűlöletkeltő kormányzati reklámhadjáratokkal. A Retróhoz képest elenyésző az egymilliós táborral rendelkező, ám a Kesmából kimaradt Rádió 1 részesedése az állami reklámtortából. Az idén mindössze hirdetési bevételeinek 6 százaléka érkezett a költségvetésből – tavaly ez az arány még 16 százalék volt. Mi történt azóta? Meghalt Andy Vajna, aki, úgy tűnik, ebben az esetben nem csak névleg volt a Rádió 1 tulajdonosa.

A jelenség fordított irányban is szembeötlő: ha valamilyen médium a kormány közelébe kerül, azonnal megjelennek nála az állami pénzek. Az elmúlt években kiemelt szerepet kaptak a kormány lebutított kommunikációjában az óriásplakátok, ezért Orbánék mindent elkövettek, hogy azok megfelelő kézben legyenek. A Publimont például néhány évig bennragadt Simicskánál, miután a Fidesz pénzembere összeveszett a kormányfővel: azokban az években nem is lehetett Soros- vagy Juncker-plakátot látni a Publimont felületein. Ellenben amint Mészáros Lőrinc közelébe került a hirdetési vállalkozás, nyomban megjelentek az állami pénzek a kasszájában. A plakátcég bevétele 2018 végén ismét növekedni kezdett, az idén pedig már szárnyal a társaság: a kormány és az állami vállalatok április végéig Mészárosnál költötték a legtöbb pénzt a plakátkampányokra.

Sovány vigasz a médiapiac maradékának, hogy az európai parlamenti választások eredményeként Orbán Viktor – szokásával ellentétben – némileg meghunyászkodott, és valószínűleg több ígéretet is tett a jogállamiság felett őrködő brüsszeli intézményeknek. Így például azt, hogy a kormány 2022-ig kivezeti az unió által többször bírált, az államnak évente 12–15 milliárd forintot fialó reklámadót. Ez azonban aligha jelent nagyvonalú engedményt egy olyan médiapiacon, amelynek a kétharmadát-háromnegyedét az állam és a kormányhoz közel állók uralják, vagyis a közteher alóli felmentésnek ők az egyik legnagyobb haszonélvezői. A másik nagy nyertes a német tulajdonban lévő RTL Klub, amely 2018-ban 919 millió forintot fizetett be a magyar költségvetésnek ebből az adónemből. Miután a Fidesznek megingott a pozíciója az Európai Néppártban, kénytelen gesztusokat tenni. A bennmaradás feltételeit részben német politikusok diktálják, náluk pedig sűrűn kilincselnek a német cégek lobbistái.

 

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top