Hétfőn az Európai Néppárt kongresszusán érvényben hagyták a Fidesz tagságának tavaly márciusi felfüggesztését. Abban állapodtak meg, hogy 2021 első felében megvitatják majd, hogy milyen a Fidesz viszonya a párt által képviselt értékekhez.
A kongresszus előtt sokáig úgy készültek, hogy ezen a február eleji brüsszeli ülésen eldől, kizárják vagy visszafogadják-e a Fideszt, de a múlt héten már látszott, hogy inkább nem döntenek most sehogy.
Valószínűleg mindenkinek így volt a legjobb, igazi európai értelemben vett kompromisszum született. A gyakorlatban nem történik semmi különös, de mindenki elmondhatja az újságíróknak, hogy számára megfelelő, bölcs döntést hoztak, és az ügy további mérlegelése a fejlemények fényében megtörténik majd.
Az EU-s politikának az egyik legfontosabb szabálya, hogy egy döntés akkor jó, ha azt otthon mindenki a saját győzelmeként tudja beállítani az újságíróknak. Ebben az sem okozhat bökkenőt, ha a magyarázatok egymással összeegyeztethetetlenek. Ilyen megoldás született most is. Aki azt akarja kiemelni, hogy számára Orbán vállalhatatlan, az mondhatja, hogy a Fidesz fel van függesztve. Aki pedig megengedőbb a magyar vezetővel, az mondhatja, hogy nem bántották őt.
Orbán nagy utazása
Mielőtt az EPP (nem) döntésének részletekbe menő magyarázatába fognánk, érdemes megnézni, hogy mivel foglalkozik Orbán Viktor ezekben a napokban.
A hétvégén Portugáliában volt, ahol a Kohézió Barátai csoport ülésén vett részt. Ez egy ízig-vérig EU-s találkozó. A Kohézió Barátai azok a tagállamok, amelyek több pénzt vesznek ki az EU költségvetéséből, mint amennyit beleraknak. Mivel idén meg kell állapodni a következő hét év EU-s költségvetéséről, ezért a barátok – ahogy hét éve is – egyeztetnek, hogy minél több pénzt verjenek ki a nettó befizetőktől, és hogy ne szalámizzák fel őket, egyikük-másikuk kivásárlásával. Orbán nem pártpolitikusként, hanem a februári EU-csúcsra készülő miniszterelnökként tárgyalt ott.
Hétfő reggel Brüsszelbe utazott, ahol az EU két legfontosabb intézményének a vezetőjével tárgyalt: Ursula Von Der Leyen bizottsági, és Charles Michel tanácsi elnökkel. Hivatalosan itt is arról volt szó, amiről Portugáliában, hiszen február 20-án lesz a költségvetésről szóló EU-s csúcs, és az elnökök előtte minden miniszterelnökkel egyeztetnek.
A hétfői időzítés azonban nem lehet teljesen véletlen: ugyanezen a napon tárgyalt Varga Judit igazságügyi miniszter egy fokkal alacsonyabb szinten a Magyarország elleni jogállamiság eljárás folytatásáról, illetve a bizottság készülő jogállamisági jelentéséről. És ugyanezen a napon tárgyalt az EPP a Fidesz tagságáról. Vagyis diplomáciai nagyüzem volt ez a hétfő magyar ügyben.
A népes magyar kormánydelegáció hivatalosan nem tárgyalt senkivel sem a néppártból, de informális egyeztetések nyilván történtek. Orbán úgy lehetett Brüsszelben, hogy az EPP kongresszusára ugyan nem hívták meg, de mégis hivatalos oka volt rá, hogy a városban legyen. A szervezésben az EU-s intézmények segítettek neki, és ez jól jelzi, hogy a magyar kormányfőt partnerként kezelik az EU-s intézményekben.
Délután Orbán már Rómába utazott tovább, hogy egy másik konferencián vegyen részt, aminek a címe Isten, becsület, nemzet: Ronald Reagan elnök, II. János Pál pápa és a nemzetek szabadsága, ahol rajta kívül a néppárttól jobbra álló EU-s csoportokhoz tartozó politikusok szólalnak fel, például Matteo Salvini, a legnagyobb olasz ellenzéki párt vezetője; vagy a francia Nemzeti Tömörülés elnökének unokahúga, aki a pártalapító Le Pen egyik unokája is; és ünneplik majd az izraeli filozófus, Joram Hazoni modern nacionalizmusról szóló könyvének olasz kiadását. Itt már pártpolitikusi minőségben jelenik meg a magyar miniszterelnök, az EU-kritikus, szuverenista erők szövetségeseként. Az időzítés szintén szimbolikus, éppen úgy mint az EU-s intézményvezetőkkel lekötött délelőtti találkozók: előbbieknél Orbán azt mutatta, hogy megkerülhetetlen európai vezető, itt pedig azt, hogy vannak barátai a néppárttól jobbra is.
Orbán 24 órán belül pont úgy bemutatta a “kint is vagyok és bent is vagyok” mutatványt európai ügyekben, mint ahogy a néppárt mutatta be a “ki is raktuk, bent is tartottuk” mutatványát.
Eddig is nehezen döntött a Fideszről az EPP
A Fidesz felfüggesztéséig nagy viták után jutott el a néppárt. 2018 ősz elején a néppárti képviselők jelentős része megszavazta a Sargentini-jelentést – nélkülük nem indulhatott volna el a hetes cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – de a frakció nem szavazott egységesen. A szavazás ugyanakkor jelezte, hogy sokan – főleg a skandináv és benelux-államokbeli képviselők – elfogadhatatlannak tartják a Fidesz politikáját. A szavazás előtt hiába próbált a néppárti vezetés valami gesztust kicsikarni Orbán Viktortól, hogy meg lehessen nyugtatni a párton belüli elégedetlenkedőket.
2018 novemberére látszólag sikerült elsimítani a belső konfliktust. A néppárt Helsinkiben tartott kongresszusán a fideszesekkel is megszavaztattak egy liberális demokráciát ünneplő nyilatkozatot, és ezzel a kizárást már akkor kezdeményező északi tagpártokat el lehetett csendesíteni.
Aztán 2019 elején jöttek a Jean-Claude Junckert gyalázó plakátok Magyarországon, aminek nyomán 13 tagpárt hivatalosan is kezdeményezte a Fidesz kizárását (Juncker szintén néppárti politikus). Orbán ekkor is kapott ajánlatot a konfliktus elsimítására: egy bocsánatkérés, a problémás plakátkampány leállítása, és a CEU Budapesten maradása volt a béke három feltétele. Közülük az első kettőt többé-kevésbé teljesítette, de a harmadikat nem.
Így jutottunk el tavaly márciusig, amikor az EP-kampány már javában tartott, és a nyugati és északi pártok politikusai azzal szembesültek, hogy az újságírók folyton Orbánról kérdezik őket. Orbán pedig látványosan barátkozott Matteo Salvinivel, az akkor még miniszterelnök-helyettes olasz politikussal, aki a néppárttól jobbra álló új EU-s pártot szervezett éppen – azóta kiderült, hogy jórészt sikertelenül.
A 2019-es megoldás az lett, hogy a Fidesz tagságát felfüggesztették a néppártban, és kijelöltek három veterán néppárti politikust, hogy vizsgálódjanak, jelentsenek, és majd egyszer ez alapján eldől, hogy mi lesz a Fidesz sorsa. Határidőt nem tűztek ki. A fideszesek annyit elértek akkor, hogy született egy nehezen értelmezhető nyilatkozat, amiből azt is ki lehetett olvasni, hogy a Fidesz önként függesztette fel a tagságát, de közben szavazást is tartottak a felfüggesztésről, ami pedig arra utalt, hogy a többiek döntöttek róluk.
A felfüggesztés a Fidesz népszerűségének nem ártott egyáltalán, a párt 52,5 százalékkal fölényesen megnyerte a magyarországi EP-választást. A néppárt is kiválóan szerepelt, a legnagyobb frakciót adták az új EP-ben, és néppárti politikus lett az Európai Bizottság új elnöke is.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy a fideszesek nem vehetnek részt a néppárt általános munkájában, Orbán Viktor például az EU-s csúcsok előtt nem jár már a néppárti kormányfők találkozóira, de az EP-ben, ahol a lényegi politizálás megy, a fideszes képviselők továbbra is a frakció tagjai, az ottani munkára ugyanis már nem vonatkozik a felfüggesztés.
A félmegoldás a legjobb
Ez a “kint is vannak meg bent is vannak” minden félnek ideális: a néppártiak politikai súlya és költségvetési támogatása mintegy 8-10 százalékkal nagyobb, mintha a Fideszt (és a párttal potenciálisan távozó erdélyi és szlovéniai szövetségeseit) kirakták volna. Viszont ha a nyugati sajtó kekeckedik a néppártiakkal, akkor mondhatják, hogy de hát fel vannak függesztve.
Ugyanígy a Fidesz mutathatja a saját választóinak, hogy harcban áll a migránsbarát-sorosista-globalista-embercsempész brüsszeli elittel szemben, de közben azt sem kell elviselniük, hogy szégyenszemre kizárják őket, ráadásul az EP-képviselőik továbbra is a legerősebb frakció munkájában vehetnek részt, értékes bizottsági pozíciókkal.
Ment a helyezkedés most is, de sehova se vezetett a sok erőfeszítés
Amikor tavaly novemberben Donald Tuskot választották az EPP új elnökének, akkor felerősödtek a Fidesz-ellenes hangok a pártban, mert Tusk közismerten a párt liberálisabb oldalához tartozik, és már korábban is sokszor támadta Orbán politikáját. Szintén a Fidesz-ellenes szárny erejére utalt, hogy a néppártiak többsége 2020-ban is a Fidesz ellen szavazott az EP-ben, amikor a Sargentini-jelentés nyomán elindult eljárás megerősítése mellett voksoltak. A CDU-s politikusok több mint a fele a Fidesz ellen szavazott akkor, amit sokan úgy értelmeztek, hogy a Fidesz kizárása is lehetséges lesz.
Orbán Viktor közben Varsóban tárgyalt arról, hogy ha a Fidesznek mennie kell, akkor az ECR nevű, konzervatív, a lengyel kormánypárt által dominált európai párthoz csatlakozhasson.
Látszott a múlt héten, hogy most se bántják a Fideszt
Azt is nyilvánvalóvá tették a fideszesek, hogy nem fogják megvárni, hogy a kizárásukról szavazzanak, inkább kilépnek maguk előtte. Mivel hétfőig nem léptek ki, ezért várható volt, hogy nem is fogják kizárni most őket. Vagy legalább ezt megígérték nekik.
A Fidesz maradását vetítette előre az is, hogy a néppárti kongresszus előtti héten kiderült, hogy Orbán a következő héten Berlinbe megy tárgyalni, ahol német lapértesülések szerint többek között a pártja néppárti jövőjéről is beszélget Angela Merkel kancellárral. Miről beszélnének 10-én, ha 3-án kizárják a Fideszt? – lehetett sejteni tehát már január végén, hogy idén sem lesz szakítás.
Közben a Fidesz megvizsgálásával megbízott “három néppárti bölcs” megírta a jelentését, de hogy abban mi van, azt nem hozta Donald Tusk pártelnök nyilvánosságra. Kétféle, egymással egyébként összeegyeztethető információ szivárgott ki a jelentésről német lapoknak. Az egyik szerint a három bölcs nem tudott közös álláspontra jutni: Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár azt javasolta, hogy vegyék vissza a Fideszt, míg Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök és tanácsi elnök szerint ki kéne rakni a Fideszt, míg Hans-Gert Pöttering, az EP volt német elnöke valahol a kettő között ingadozott. Egy másik kiszivárogtatás szerint a bölcsek azt kezdeményezték, hogy az EPP írjon egy értéknyilatkozatot, amit ha a Fidesz elfogad, akkor maradhatnak, ha nem, akkor nem. Ez a 2018 novemberi, Helsinkiben alkalmazott megoldás megismétlése lett volna.
A nagyobb államok védték meg inkább Orbánt
A Fideszt alapvetően a nagy EU-s országok néppárti tagszervezetei védelmezik: az olasz, a francia, a spanyol és a német pártok, illetve a kisebb országok közül a Fidesz védői közé tartozik még az osztrák kormánypárt is. A kisebb országok – Belgium, Hollandia, Finnország, Írország, Dánia, Svédország, Luxemburg, Görögország, Románia (kivéve az RMDSZ-t), Portugália, illetve a nagyobbak közül ide tartozik még a lengyel Polgári Platform is – tagpártjai viszont inkább kirakták volna a Fideszt.
A Fidesz az egész helyzetet úgy igyekezett beállítani, mintha a néppárt súlyos értékválságban volna, és a nem tudná eldönteni, hogy balra, illetve a liberálisok felé forduljon, vagy megmaradjon kereszténydemokratának. A Fideszt nem kedvelő néppártiak szerint a helyzet pont fordítva van: a Fidesz húzná a jobbszél felé a néppártot, és ők csak olyannak akarnak maradni, mint eddig is voltak: a demokrácia és az emberi jogok elkötelezett híveinek.
Ha közel van, lehet hatni rá – ez a németek fő érve
A nagy tagállamok látszólag középen lévő, de valójában inkább Orbánhoz húzó álláspontja mögött sokféle megfontolás van. A német és osztrák kereszténydemokrata kormánypártok nem akarják például elrontani a kapcsolataikat a magyar kormánnyal, ehhez komoly gazdasági érdekeik is fűződnek, hiszen a Magyarországon befektető német, osztrák cégek inkább jó viszonyt várnak el a kormányaiktól.
Ugyanígy politikai érvek is felmerültek: e pártoktól elég sok szavazót vitt el az utóbbi néhány évben a migránsozással kampányoló jobboldal, és a Fidesszel való szakítás után otthon még erősebben süthetnék rájuk ugyanazt a migránssimogató bélyeget, amit egyébként a Fidesztől most is megkapnak, csak ez még nem jut el a saját választóikhoz.
Az is számít, hogy fontos nekik, hogy a néppárt általában erős legyen, és a fideszesek az ügyek többségében megbízható szövetségesek: nagyon ritkán fordul elő, hogy ne fegyelmezetten szavaznának a néppárttal az EP-ben.
Ez a köztes megoldás – felfüggesztés igen, kizárás nem – a lehető legkényelmesebb számukra politikai szempontból. Liberális és illiberális oldalról is védve vannak a támadásokkal szemben.
A legtöbb brüsszeli elemző szerint Berlinben dőlt el a Fidesz sorsa, hiszen a néppártban a legerősebb tagszervezet a CDU-CSU szövetség. Angela Merkel pedig híres arról, hogy kiélezett helyzetben inkább húzza az időt addig, amíg a konfliktusok maguktól csillapodnak.
Ha a Fideszt kiraknák, akkor újrarendeződhetnek az EP-ben a viszonyok, nagyobb mozgások indulnának, pedig a status quo egyáltalán nem rossz most német szempontból. Akkor meg minek ugrálni? A Spiegel információi szerint a német politikai vezetés attól is tartott, hogy ha Orbánnak nem kell többé alkudozni velük, akkor csak tovább radikalizálódik, így félig házon belül tartva viszont legalább a saját politikai érdekeik mentén befolyásolhatják a döntéseit.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.