Egy húszéves soproni egyetemista a választási kampányban leszedett három fideszes plakátot, most ezek miatt lopással gyanúsítják egy büntetőeljárásban. Eközben fideszes aktivisták kisbusszal szállítottak el több tucat MSZP-s plakátot Győrben, de mivel arra hivatkoztak, hogy ők bizony nem ellopták, csak a szelektív hulladékgyűjtőbe akarták vinni az egyébként általuk letépkedett hirdetéseket, velük szemben az ügyészség nem látott törvényes indokot az eljárásra. Polt Péter nem vizsgálja meg, számít-e ma egy büntetőeljárásban, hogy valakinek MSZP-s politikus-e az apja, vagy sem, ugyanakkor cikkünk megjelenése után a megyei főügyészség közölte: megteszik a szükséges intézkedéseket.
„Vállalom a felelősséget a tettemért, hibát követtem el, már ott helyben megbántam, de eszembe sem jutott, hogy ez lesz a vége” – mondta az Indexnek ifjabb Kránitz László. A húszéves soproni fiú neve ismerősen csenghet, édesapja ugyanis Kránitz László, az MSZP régi motoros soproni politikusa, a Győr-Moson-Sopron megyei szocialisták egykori vezetője. Az ifjabb Kránitz most gyanúsított, méghozzá lopás bűncselekményével gyanúsítja az ügyészség, miután a tavaly őszi önkormányzati választási kampány során, egészen pontosan szeptember 20-án azon kapták, hogy piros festékkel lefújt néhány politikai plakátot, három darab fideszes hirdetést pedig az autója csomagtartójába tett, miután leszedte őket.
Az okozott kár összesen 4650 forint.
A büntetőeljárás azóta tart, hogy Kránitzot tetten érték festékszórókkal két társával Sopronban. A barátaival együtt őrizetbe is vették őket, majd miután már a helyszínen beismerte tettét, először be az őrsre, majd helyszíni szemlére visszavitték az utcára. Eddig minden normálisnak tűnik, a csínytevőket rajtakapták, Kránitz és barátai olyan durva szöveget festettek fel egy egyébként üres plakáthelyre, miszerint „Eperjes Károly is hegykői”. Azonnal megbánást tanúsítottak, a szocialista politikus fia pedig rögtön beismerte a találkozójuk előtt elkövetett önálló vandalizmusát: útközben leszedett három plakátot, sőt megbánása szemléltetéseként meg is mutatta a csomagtartójába tett hirdetőtáblákat, amiket a rendőrök le is foglaltak.
A rendőrök azt ígérték nekik, ha azonnal vallomást tesznek, az ügyük elbírálásakor az majd enyhítő körülményként esik a latba. Ezután ifj. Kránitzot visszavitték a kapitányságra, ahol őrizetbe vették és a – jegyzőkönyv alapján – 23:50-kor bekövetkezett rendőri intézkedést követően hajnali 4:25-ig ültették, ugyanis csak akkor kezdődött meg gyanúsítotti kihallgatása, ahol nemcsak ismét beismerte a plakátok levágását, de vállalta az okozott kár megtérítését is. Nagykorú révén már nem számíthatott szülei azonnali megjelenésére, kérésére ugyan értesítették édesanyját, védőügyvédet azonban nem tudott hívni, mert a telefonját elvették és elzárták egészen reggel fél hatig, amikor a kihallgatását követően hazaengedték.
A fiatal, ahogyan a helyszínre érkező, úgy az őt később kihallgató rendőröknek is azt mondta, elismeri a rongálást, vállalja a felelősséget, kifizeti a plakátokat, sőt az azokat rögzítő gyorskötözőket is, amiket elvágott. Ekkor azonban a Corvinuson elsőéves egyetemi hallgató – állítása szerint az éppen e szemeszteren hallgatott jogi alapismereti kurzus nyomán – még biztos volt benne, hogy nem bűncselekményt, legfeljebb szabálysértést követett el, és kihallgatása során nem is figyelmeztették arra, hogy éppen egy bűncselekményt vallana be. Állítása szerint erre utalást sem tettek, holott a büntetőeljárási törvény értelmében „haladéktalanul figyelmeztetni” kellett volna például arra, hogy védőre jogosult.
A jegyzőkönyvek alapján persze ifj. Kránitz a védőről, sőt gyakorlatilag mindenről lemondott, noha az a vallomás szövegéből is egyértelműnek látszik, hogy a fiatal nemigen lehetett a szükséges információk birtokában. Később szembesült tehát csak azzal, hogy nem szabálysértés, hanem lopás bűncselekménye az ellene felhozott eljárás alapja annak ellenére, hogy az már első kihallgatási jegyzőkönyvéből is világos, nem a táblák eltulajdonítása, megszerzése volt a célja, hanem – és noha a politikai meggyőződése megkérdőjelezhetetlenül közrejátszott tettében –
egész egyszerűen az, hogy idegesítette a nagymamája otthona környékén észlelt fideszes plakáttúlsúly.
Az ügy túlburjánzásának szerinte egyértelműen ahhoz van köze, amit már a rendőrségen is elhangzott, az „apukád ehhez vajon mit fog szólni” típusú beszólások számára egyértelművé tettek: az őrizetbe vételekor is pontosan tudták, hogy egy szocialista politikus fia. De szerinte nem is az aznap vele szemben eljáró rendőrök viselkedése kérdőjelezi meg a tisztességes eljáráshoz való jogát, hanem ami a büntetőügyben később történt és történik, hiszen ő és ügyvédje is úgy látják, a vádhatóság többszörösen bizonyította elfogultságát.
A védő, Litresits András most felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Polt Péterhez, amelyben azt kérte a legfőbb ügyésztől, vizsgálja meg a fiatal fiú kihallgatása, valamint az eljárás során felmerült visszásságokat, de elsősorban azt, hogy hogyan fordulhat elő az ma Magyarországon, hogy ifj. Kránitz esetében jelenleg is büntetőeljárás van folyamatban úgy, hogy a vádhatóság saját dokumentációja szerint is szabálysértési összeghatár alatt maradt az okozott kár értéke, ráadásul ifj. Kránitznak nem a „jogtalan eltulajdonítás” volt a szándéka. Csakhogy az eljárási dokumentumok alapján ifj. Kránitz
„dolog elleni erőszakot” valósított meg azzal, hogy elvágta a gyorskötözőket, amik az ügyészség szerint tehát ebben az esetben nem a plakátok rögzítésére, hanem „a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközként” funkcionáltak .
Ez az ügyvéd szerint nonszensz. És még ha így is lett volna, a büntető törvénykönyv értelmében nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a rongálást, vagy akár a lopást, illetve a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.
Litresits András úgy látja, védence tisztességes eljáráshoz való alkotmányos joga sérült akkor is, amikor a soproni ügyészség nem szüntette meg a büntetőeljárást, sőt indoklás nélkül elutasították panaszukat, holott már ifj. Kránitz első vallomásában is az áll, nem tervezte el előre, hogy mit csinál a három plakáttal, később pedig ezt kiegészítették azzal, hogy szelektív hulladékgyűjtőbe helyezte volna el azokat.
Tényleg így volt, nyilván kidobtam volna, minek őrizgetnék fideszes plakátokat!? Nagyjából biztos vagyok benne, hogy nem tartanánk itt, nem lennék gyanúsított, ha más a nevem
– fogalmazott fij. Kránitz. Az ellenzéki politikus fia állítja, nem különleges elbánást, csak tisztességes eljárást szeretne, kifizetné végre az okozott kárt, és szeretné, ha nem bélyegeznék meg hosszú időre, ne lenne hatással például ez a büntetőeljárás az egyetemi tanulmányaira. „Tudom, hogy hibáztam, de álmomban sem gondoltam rá, hogy itt tartunk, és ez megtörténhet Magyarországon.”
Kránitz és védője ügyészségi kettős mércére vonatkozó véleménye elsősorban abból fakad, hogy a soproni eseményekkel szemben a Győri Járási Ügyészség tavaly nyáron éppen azzal az indokkal szüntetett meg egy büntetőeljárást, hogy az elkövetők szándéka nem az eltulajdonítás volt, hanem az:
a szelektív hulladékgyűjtőbe vigyék az egyébként általuk leszedett plakátokat.
Csakhogy abban az esetben nem Farkas Ciprián és Mágel Ákos fideszes politikusok 3 darab választási táblájáról volt szó, hanem 36 darab, összesen 44 ezer 784 forint értékű MSZP-s európai parlamenti választási plakátról. Az Index által is bemutatott rajtaütést követően azonban, amikor a szocialisták győri elnöke, Pollreisz Balázs érte tetten a fideszes aktivistákat, amint kisbusszal szedték le és össze az ellenzéki plakátokat, az ügyészség nem látott törvényes indokot a büntetőeljárásra.
Az ott tetten ért elkövető ugyanis az intézkedő rendőröknek úgy nyilatkozott, hogy a plakátokat ő távolította el és azzal a céllal helyezte a furgonjába, hogy azokat szelektív hulladéklerakóban elhelyezze, ez pedig a vádhatóság szerint fogalmilag kizárja a bűncselekmény elkövetésének szándékát. Az ügyészség – a feljelentő szocialisták panaszát elutasító, idevágó határozatában – már úgy érvelt:
A lopás bűncselekményének gyanúja azért nem állapítható meg, mert ezt a bűncselekményt az követi el, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
Összességében tehát a győri vádhatóság szerint 36 tábla és az azokhoz szükséges gyorskötözők eltulajdonítása nem elegendő a szabálysértési összeghatárt meghaladó lopás vagy rongálás tényállásához, ám a soproni ügyészek úgy látják, 3 fideszes tábla tönkretétele 4650 forint értékben már megalapozza a bűncselekmény gyanúját.
Megkerestük az ügyben a Legfőbb Ügyészséget, mert tudni szerettük volna, hogy valóban felülvizsgálja-e a történteket, azaz a két járási ügyészség teljességgel ellentétes eljárását Polt Péter, és ha igen, annak milyen következménye lehet. Megkérdeztük azt is, hogy a büntető törvénykönyvben foglalt objektív tényezőkön, feltételeken túl befolyásolhatja-e más is azt, hogy egy, az ügyben is felmerülő cselekedet szabálysértési vagy büntetőeljárást von-e maga után.
Kérdéseinkre azt a választ kaptuk:
A levelében megjelölt határozatokkal szemben a büntető eljárási szabályok szerint további jogorvoslatnak, így „felülvizsgálati kérelemnek” sincs helye.
Mindez azonban még zavarosabbá teszi az ügyet, hiszen Legfőbb Ügyészség válasza értelmében ebben az esetben nem alkalmazható az ügyészségi törvény, amely szerint „az ügyészség a büntetőeljárás során hozott határozatot a büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott elévülési időn belül vizsgálhatja felül”.
Frissítés 1: Újabb kérdéseket tettünk tehát fel a vádhatóságnak, és azt a választ kaptuk cikkünk megjelenése után, hogy az új büntetőeljárási törvény értelmében
a panaszt elbíráló határozat ellen további panasznak nincs helye.
Eszerint tehát a gyanúsítás elleni panaszt elutasító ügyészi, illetve a feljelentés elutasításával szemben bejelentett panaszt elutasító ügyészi határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A Legfőbb Ügyészség arról is tájékoztatott, hogy Polt Péter és szervezete a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket, míg a főügyészség a járási ügyészségeket irányítja, továbbá a megye területén működő járási ügyészség felettes szerve is. Magyarán egy járási ügyészségi határozatot nem a Legfőbb Ügyészség, hanem a megyei főügyészség vizsgálhat felül. “Ha a felettes ügyészség törvénysértést észlel, a határozat kapcsán a szükséges intézkedést megteszi”, írták még, kiemelve, hogy
a kérdezett ügyben „felülvizsgálati kérelem” ezidáig a Legfőbb Ügyészségre nem érkezett.
Frissítés 2: Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség kérdéseinket továbbította a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek is, ahonnan már azt a választ kaptuk, hogy
a két üggyel kapcsolatban az ügyészség a meghozott határozatokat megvizsgálja és megteszi a szükséges, jogszabályban meghatározott intézkedéseket.
Magyarán a megyei főügyészség mégis felülvizsgálja az alá tartozó két járási ügyészség egymásnak ellentmondó döntéseit.
Forrás: Index
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
