Hogy mekkora válság jön Magyarországon, az attól függ, mit tanulunk más országoktól

Mi lesz, ha május 3. után újraindítják a gazdaságot? Lesz-e még több elbocsátás? Súlyosabb válság jön-e, mint 2009-ben? Ezeket a kérdéseket is feltettük szakértőinknek.

A járványhelyzet gazdaságra gyakorolt hatásairól beszélgettünk Cser Tamással, a Hold Alapkezelő vezető portfóliókezelőjével és Székely Tamással, a Szakszervezetek Országos Szövetsége alelnökével.

Mi volt a 7 legfontosabb megállapítás?

1. Tanulhatunk azoktól, akik már előrébb járnak a járványkezelésben

„Szerencsés helyzet, hogy nem egyszerre azonos mértékben tört ki a járvány mindenütt, így fel tudjuk használni azoknak az országoknak a tapasztalatait, akik már előrébb járnak” – mondta Cser Tamás, külön utalva a dél-koreai mintára: náluk az új fertőzések február végén-március elején tetőztek, azóta jelentősen visszaesett az új megbetegedések száma. – „A koreaiak élen járnak tesztelésben, teszik mindezt úgy, hogy közben a gazdaságuk nem állt le. Ezt a modellt lenne érdemes átvenni.”

2. Ha május 4. után újraindul az élet, az azt is jelenti, hogy a kormány a gazdaság mellett döntött az emberekkel szemben

„A magyar kormány a gazdaság mellett döntött, és nem az emberek mellett. Ha valóban a korlátozó intézkedések feloldására készülünk május 4. után, akkor az még nagyon sok beteget eredményezhet. Kínában is vártak mintegy 1,5 hónapot a tetőzés után, miután enyhítettek a korlátozásokon” – jegyezte meg Székely Tamás.

3. A magyar gazdaságélénkítés GDP-hez viszonyított mértéke elmarad a régió más országaitól

„A világon mindenütt jelentősebb élénkítésbe kezdtek, a GDP-hez képest 9-14%-os költségvetési élénkítés is látható – Magyarországon az eddigi kommunikációt ismerve 2% környéki gazdaságélénkítés van folyamatban, ami messze elmarad a többi országétól, még a régióban is hátul kullog” – jegyzi meg Cser Tamás. – „Nem mer nagyot lépni Magyarország, pedig lenne rá lehetősége, pont amiatt is, hogy az utóbbi években sikerült leépíteni a külső adósságállományt. Ez megteremtené annak lehetőségét, hogy jóval nyugodtabban költsön az állam.”

4. Jöhet ugyanolyan rossz vagy még rosszabb helyzet, mint amilyet a 2009-ben tapasztaltunk

A mostani helyzetet gyakran hasonlítják a 2008-2009-es világgazdasági válsághoz.

Minél tovább megyünk előre az időben úgy, hogy nincs megoldás a problémára, nincs gyógyszer, nincs vakcina, annál valószínűbb, hogy hasonlítani fog a helyzet a 2009-esre, kialakul egy gazdasági bizalomvesztés.„ Fizetni fog-e az üzleti partner? Esnek-e az ingatlanárak? Megmaradnak-e a munkahelyek? Ezek a problémák idővel mind egyre inkább negatív öneresítő folyamattá alakulhatnak” – mondta Cser Tamás.

„Az látszik, hogy a mostani válság sokkal nagyobb lesz, mint a 2009-es. Az IMF előrejelzései szerint mínuszba fordul mindenhol a GDP növekedés, és rendszerint jóval nagyobb mértékben, mint 11 évvel ezelőtt. Ráadádsul az IMF pár hete készítette ezeket a számításokat, akkor még abból kiindulva, hogy az első-második negyedév eredménye lesz lényegesen rosszabb, de utána javulás várható. Magyarországra vonatkoztatva kisebb fokú visszaesést jósoltak, de sajnos számolnunk kell vele, hogy ez az előrejelzett -3,1% romlani fog. Különösen akkor számíthatunk rosszabb számokra, ha az újranyitás nem jó időben történik, nem sikerül jól, nem sikerül átvenni a külföldön bevált példákat, mint a már sokat emlegetett dél-koreai mintát” – összegzett a pénzügyi szakértő.

5. A válsághelyzet lehetőséget ad a cégeknek, hogy új struktúrát alakítsanak ki

„Most az tapasztalható, hogy a digitalizációs beruházásokat előrébb hozták, felpörgetik, a leépítéseket pedig igyekeznek a vírushelyzettel magyarázni.

Minden munkáltató próbál olyan módon előnyt kovácsolni a helyzetből, hogy egy teljesen más struktúrával induljon el, ha a járvány lecseng” – vélekedett Székely Tamás.

6. Nem minden kormányzati intézkedés tekinthető válságkezelőnek

„Annak, hogy most valaki ingyenesen elvégezheti a járművezetői tanfolyamot, vagy hogy a nyelvvizsgával nem rendelkező diplomázni vágyók kvázi amnesztiát kapnak, annak semmi köze nincs a válságkezeléshez. Sokkal jobban kellene fókuszálni a lényeges problémákra” – állítja Székely Tamás.

7. Az időzítésnek, a gyors döntéseknek nagy jelentősége van a válságkezelésben

„A válságkezelésben a legfontosabb az időfaktor. Ha meg akarunk lépni valamit támogatandó a gazdaságot, akkor minél gyorsabban kell dönteni róla. Nem lehet hónapokat gondolkodni azon, hogy adjunk-e támogatást a vállalatoknak, mert lehet, hogy pár hónap múlva ezek a vállalatok már nem fognak létezni. Azt érezni, hogy Magyarország a régióhoz képest kicsit hezitálva lépett, sok korlátozást szabva az intézkedéseken belül is” – mondta Cser Tamás.

VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!

forrás