Politika

A lakosság 60 százalékának kellene letöltenie a vírus-nyomkövető applikációt, hogy hatásos legyen

Fotó: U.S. Navy - szmo.hu
A járvány sokáig velünk marad. De segíthetnek-e a megfékezésében a kontaktokat felkutató telefonos alkalmazások?






Magyarországon a napokban jelentették be, egy applikációval ellenőrizné a rendőrség, hogy a hatósági karanténban kerülők betartják-e a szabályokat. Jelenleg időről időre rendőrök jelennek meg a karanténba kerülők otthonában, ezt válthatná ki a szoftver önkéntes letöltése.

 

Ugyanakkor a program kijátszásáért komoly bírság járna, akár 300 ezer forintra is büntethetnék az ezzel próbálkozókat.

 

Hasonló applikációkat egyre több országban használnak. Sok helyen nemcsak annak ellenőrzésére, betartja-e valaki a karantént, hanem azért is, hogy gyorsan megtalálják, kikkel érintkezhettek korábban a fertőzöttek.

 

Kétségtelen, hogy az olyan okostelefonos technológiákat felhasználó alkalmazások, mint a GPS vagy a Bluetooth, bizonyos fokig megkönnyítik a járvány terjedésének feltérképezését és a fertőzöttek izolálását – láttuk ennek sikerét többek között Szingapúrban és Dél-Koreában – de széleskörű tesztelés és nagyszámú önkéntes résztvevő nélkül mindez aligha lehet hatékony. Szingapúrban például a kontaktus-kutató alkalmazást 1,1 millió ember, a lakosság 20%-a töltötte le önként, Norvégiában ez az arány már közel 30% volt meghirdetése után másfél héttel, ugyanakkor Észak-Dakotában alig 3% – írja aNew York Times. 






 

Oxfordi epidemológusok becslései szerint a vírus fékentartására egy adott területen a lakosság 60%-ának kellene ilyen applikációt használnia, miközben széles körben folyna a tesztelés és karanténba tennék a legveszélyeztetettebbeket.

 

Kínában februárban kezdték felszólítani több mint 200 város lakosságát, hogy töltsenek le egy egészségügyi alkalmazást, amely automatikusan megállapította, hogy kell-e az illetőnek karanténba vonulnia. Az adatok a telefonról a kormányhoz kerültek, az azonban nem derült ki, hogy pontosan milyen alapon döntöttek karanténról.

 

Ezzel szemben a szingapúri applikáció inkább a Bluetooth-t használta a közelben lévő telefonok beazonosítására, és az információt addig tárolták a telefonokon, amíg valakinek pozitív volt a vírustesztje, és hozzájárult adatainak a kontakt-keresőkkel való megosztásához.

 

Norvégiában az alkalmazás a GPS-en és a Bluetooth-ot keresztül jut azokhoz a központi szerverekhez, amelyekhez az ország egészségügyi hatóságai is hozzáférnek. Egy új törvény pedig arról rendelkezik, hogy az információkat kizárólag a járvány megfékezésére lehet felhasználni, és 30 naponként törölni kell azokat.

 

Az indiai Máhárásztrá államban, ahol az ország legnépesebb városa, a 18,5 millió lakosú Mumbai fekszik, a GPS-adatokból egyfajta „virtuális kerületet” építettek ki a felhasználók otthona körül. Ha ezen túllépnek, az alkalmazás értesíti a helyi hatóságokat. Kárnátáká államban a Quarantine Watch applikáció a vesztegzár alatt álló embereket is figyeli, és bizonyos időközönként szelfiket kell készíteniük, bizonyítandó, hogy otthon tartózkodnak. Április közepén a központi kormány is bevezetett egy nyomkövető applikációt, amelyet azóta több mint 77 millióan töltöttek le. Igaz, ez a lakosságnak csupán 5,6%-a, de Narendra Modi miniszterelnök egyik tanácsadója szerint máris sikerült a vírus néhány gócpontját lokalizálni.

 

Mint az ilyen alkalmazások esetében mindig, ezúttal is felmerülnek a magánszféra megsértésével kapcsolatos aggodalmak.






 

Az Apple és a Google áprilisban jelentette be, hogy olyan szoftvert fejlesztenek ki, amire alapozva a közegészségügyi hatóságok elkészíthetik a maguk applikációit, és ezek képesek lesznek összedolgozni. Titkos kódokkal végeznék a nyomkövetést, az adatok a felhasználók telefonján maradnának. Ha valakinek pozitív a koronavírus-tesztje, lehetővé tennék, hogy a kódja felkerüljön egy listára, amelyet a többi felhasználó rendszeresen ellenőrizhet.

 

Több jogvédő szerint azonban még a legjobb szándékkal készült digitális ellenőrző eszközöknél is kivédhetetlenek a visszaélések. Adatvédelmi szempontból ráadásul a két technológiai óriásnak sincs jobb híre, mint a kormányoknak.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top