Úgy tűnik, azoknak lesz igaza, akiket egy pillanatra sem nyugtatott meg, hogy Orbán Viktor bejelentette, júniusig visszaadja a különleges felhatalmazását, egy Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslat ugyanis még az utóbbi hetek hatalmas botrányt kavart “rémhírterjesztéses” törvényén is túl tenne,
ÉS LEHETŐSÉGET TEREMTENE A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNAK ARRA, HOGY LÉNYEGÉBEN KORLÁTLANUL MEGFIGYELJÉK AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT.
A törvény miatt a Szakszolgálatok olyan adatokhoz férhetnének hozzá, mint az állampolgárok egészségügyi papírjai, esetleges NAV-büntetései, de rálátnának a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
A javaslat persze gondosan lett megfogalmazva, és úgy szól, hogy a szolgálatok a Magyarországot érő kibertámadások elhárítása érdekében az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát” ellenőrizhetnék. A szövegét megtoldották azzal is, hogy a szakszolgálatok papíron nem ismerhetnék meg az adott szervezetek (ez lehet bármely önkormányzat, kormányhivatal, de akár maga az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság is) közti kommunikáció tartalmát,
DE ADATVÉDELMI SZAKÉRTŐK SZERINT EZT SEMMI NEM GARANTÁLNÁ.
A javaslat olyannyira komoly aggályokat vet fel, hogy azt még maga Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is keményen bírálta, és olyanokat mondott a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében, hogy
- a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”,
- „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”,
- ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez sem”.
Egy a Népszavának nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő, Keleti Arthur azzal próbálta védeni a törvényt, hogy “a kibertámadások korában élünk, elengedhetetlen, hogy a magyar szakszolgálatokat is felhatalmazza a jog a védekezésre”, azt ugyanakkor még ő is hozzátette, hogy “ez azonban nem járhat azzal, hogy a titkosszolgálatok hozzáférhetnek személyes adatokhoz”. Hasonlóan élesen fogalmazott Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa is, aki azt mondta,
“SEMMIKÉPPEN SEM ELFOGADHATÓ, HA A TÖRVÉNY LEHETŐVÉ TESZI A KORLÁTLAN MEGFIGYELÉST, MÁRPEDIG EBBEN A TÖRVÉNYBEN VALÓBAN NINCSENEK GARANCIÁK AZ ELLENKEZŐJÉRE”.
További aggasztó pontja a javaslatnak, hogy lehetőséget teremtene a hatóságoknak arra is, hogy a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolhassák, sőt még akkor is megőrizhessék húsz (!) évig, ha a meggyanúsított személyről utólag kiderül, hogy ártatlan.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
