Politika

Durván leiskolázta Orbánt – Juszt László most is betalált!

Pestibulvar.hu

Juszt Lászó saját weboldalán értékelte 12 pontban Orbán Trianonról szóló beszédét. Ennél világosabban nehezen lehetne lerántani a leplet arről a kusza közhelygyűjteményről, melyet ünnepi beszédként adott elő Orbán. Ime az írás:






“Ennél butább, minden mondatában egymásnak ellentmondó beszédet még Orbántól sem vártam. A beszéd ma hangzott el Sátoraljaújhelyen. Íme néhány részlet:

 

1.) “A száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink.”

Mindig voltak. Ilyenek, olyanok – ami jutott, de voltak: osztrákok, németek, majd az oroszok.

 

2.) “Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk.”

Az angolok például kibírták, hogy megszűnt a világbirodalom. S nem állnak olyan pocsékul… Az oroszok kibírták a cárizmust, Sztálint, s még azt is, hogy megtámadtuk őket. A németek a XX. században bebuktak két világháborút, s ma mégsem állnak olyan szarul. Tovább is van, mondjam még?…

 






3.) “Mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt.”

Ez egy annyira értelmetlen, se füle, se farka mondat, hogy én kérek bocsánatot Orbán helyett. Kik azok, akik “nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt“, a népek országútján, ahol ki tudja hány nemzetiség hagyta génjeit

 

4.) “Európában 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen.”

Nem tudom, hogy csak én emlékszem úgy, hogy ez a 300 év csak 150 volt? S nem is mi, hanem egy Savoyai vezette egységes európai hadsereg verte ki a törököket

 

5.) “Kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában.”

Na most ez a mondat a “kiharcolt helyünkkel”, pont egy trianoni megemlékezésen talán mégsem szerencsés.

 






6.) “Mi vagyunk a túlélés európai bajnokai.”

Ha ez így van, akkor minek titulálhatják magukat mondjuk a románok? Vagy a szlovákok, akik nemhogy túlélték a tőlünk elviselt nemzetiségi elnyomást, de néhány évtizede önálló államot alapítottak?

 

7.) “A budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták.”

A szónok itt a Tanácsköztársaságra utal. Szabadjon megjegyeznem, ha azalatt a 133 nap alatt nincs a baloldal által indított két hadjárat, akkor a “csonka Magyarország” ma még csonkább lenne.

 

8.) A nyugat – így együtt – “Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha.”

Ha valaki elfelejtette volna ez a Nyugat – így együtt a Nyugat – ma a szövetségesünk. De ez, tudom Orbánnak nem akadály.  Volt nekem egy öreg főszerkesztőm, aki így fogalmazott: “Az okos ember csak akkor haragszik meg, ha megvan hozzá az ereje.”

 

9.) “A magyarság … 1100 éve ott él, ahol a nagy államalapítóink kijelölték a helyét, és méltósággal őrzi a Kárpát-medencét.”

Na de Orbán úr legalább ezen a napon, a trianoni megemlékezésen tegye hozzá: együtt a románokkal, ukránokkal, szlovákokkal, szerbekkel, horvátokkal, szlovénekkel, osztrákokkal és bocs, ha valakit kifelejtettem.

 

10.) “Egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle.”

Miután a szónok nem jelölte meg, hogy konkrétan mikre gondol, feltételezem, hogy nem azon zsidó származású magyar Nobel-díjasokra, akiket a szellemi elődjei elüldöztek innen. De akkor mire?

 

11.) “A nemzeti mivoltára büszke Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával örömmel építjük a közös jövőt, a történelem megadta az esélyt erre.”

Miniszterelnök úr, zavarba hozott. Most akkor Trianon nemzeti tragédia, vagy esély?






 

12.) “Ma már nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia, Szovjetunió, nincs brit és francia birodalom, és mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni”.

EZ VISZONT OLYAN KOCSMAI SZÍNTŰ MEGJEGYZÉS, AMIRE NINCSEN ÉRTÉKELHETŐ VÁLASZ. EGY MINISZTERELNÖK, EGY ÚRIEMBER ILYET NEM MOND!”

 

Tökéletesen egyetértünk Juszt Lászlóval.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top