Politika

Orbán megint azt hitte, ő fújja a passzátszelet, a szerb és a szlovén elnök előtt ócsárolta az EU-t

Fotó: 444

Nagy csinnadrattával Orbán szerda délelőtt közzétett egy videót, amiben egy online konferencia keretei között a szerb és a szlovén elnök társaságában arcátlanul arról oktatgatta az EU-t, hogy az elmúlt 12 éve szerinte miért volt kudarc. Orbán azt mondta, az Unió válságról-válságra bukdácsolt az utóbbi években, melyek mindegyikére rossz választ adott. Ez vezetett szerinte a jelenlegi “zsákutcához”.






 

A Fidesz alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány által megszervezett eseménynek az “Európa cenzúrázatlanul” címet adták, Orbánon kívül jelen volt Aleksandar Vučić szerb elnök és Janez Janša szlovén miniszterelnök. Orbán azt mondta, ahhoz, hogy kikerüljön az EU az említett “zsákutcából”, közös európai stratégiaalkotásra lenne szükség olyan területeken, amelyekben keletnek és nyugatnak is hasonló a megközelítése. Ez a magyar kormányfő szerint a gazdaság és a versenyképesség területét jelenti.

„ÉN ELFOGADOM, HOGY AZ EMBERI JOGOK FONTOSAK, MÉG GENDERKÉRDÉSEKRŐL IS LEHET VITÁZNI, DE A VALÓDI KIHÍVÁSOK NEM AZ ILYEN NEHÉZSÉGEK. BAJNOKAI VAGYUNK A GENDERKÉRDÉSEKNEK ÉS AZ EMBERI JOGOKNAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN”

– hadoválta Orbán, aki szerint Európának sokkal komolyabb problémái vannak. Ilyennek nevezte a demográfiai válságot, a házasságkötések számának csökkenését, a védelmi költések arányának és Európa világgazdasági súlyának visszaesését.






Orbán hosszasan fejtegette, hogy az EU szerinte az elmúlt másfél évtized egyik válságára sem adott kielégítő választ. A 2008-as pénzügyi válságnál pl. a “jóléti államot próbálta védeni”, mialatt a magyarok a “munkaalapú társadalmat választották”; a demográfiai válságot a 2015-ös migrációs krízis során bevándorlással akarta orvosolni, mialatt a magyarok nemet mondtak “más civilizációk problémáinak importálására”; de a mostani koronavírus-válság alatt sem kezelték megfelelően a helyzetet, nem mutattak elég szolidaritást a tagállamaikkal, ezért kellett Magyarországnak is keletre fordulni segítségért.

 

Orbán azt mondta, ahhoz képest, hogy az EU a saját problémáit sem képes megoldani, folyton meg akarja mondani másoknak, hogyan kéne vezetniük az országaikat. Így oktatja ki Orbán szerint az EU az oroszokat, a kínaiakat, a törököket, az izraelieket és az amerikaiakat is.

„EZ A SAJÁT HELYZETÜNK FÉLREÉRTELMEZÉSE. ENNEK A GYAKORLATNAK VÉGET KELL VETNI, EURÓPÁNAK A SAJÁT BELSŐ PROBLÉMÁIRA KELL KONCENTRÁLNIA. ÉS AKKOR TALÁN ADHATUNK TANÁCSOKAT MÁSOKNAK”

– fogalmazott Orbán. Az EU szerinte akkor lehet sikeres, ha “nem akarja rákényszeríteni az akaratát másokra”.

 

A magyar miniszterelnök arra is fordított időt, hogy alaposan körbeudvarolja három kollégáját (a konferenciát François-Xavier Bellamy, a francia Republikánus Párt európai parlamenti képviselője vezette, neki is mondott pár dicsérő szót). Angela Merkelről, mint az “utolsó szabadságharcosok egyikéről” is említést tett, mint fogalmazott,

“PRÓBÁLTA LEBESZÉLNI A VISSZAVONULÁSRÓL, DE NEM JÁRT SIKERREL”.

 






Miután Vucichoz került a szó, a szerb elnök kifejtette, hogy a vírusválság szerinte megmutatta, hogy a szolidaritás Európában “csak papírra vetett szó”, márciusban országa azért nem jutott lélegeztetőgépekhez és orvosi felszereléshez, mert a “nyugati országok nem engedték ezeknek az exportját”. Vucic azt mondta, sokat tanul Orbántól, ezért is szoktak mostanában többször találkozni. Kiemelte: Szerbiának továbbra is szándékában áll csatlakozni az EU-hoz, de annak szerinte

“MEG KELL ÉRTENIE A BREXIT UTÁNI HELYZETET: NEMCSAK A NYUGAT-BALKÁNNAK VAN SZÜKSÉGE AZ EU-RA, HANEM FORDÍTVA IS”.

 

Janša is az európai erőegyensúly felbomlásáról beszélt, szerinte a Brexit radikálisan megváltoztatta az erőviszonyokat az EU-n belül. Ezt most szerinte újra kell definiálni. Ő is kritizálta az uniós válságkezelést (“mindenki egyedül próbálta megoldani a problémákat, megfelelő együttműködés nélkül”), holott mint mondta, „még vége sincs a járványnak, a válság közepén vagyunk”.

 

Janša a válság hatékonyabb kezelésének érdekében egy európai szinten bevezetett telefonos applikáció bevezetését szorgalmazta,

AMINEK A HASZNÁLATA “NEM LENNE TELJESEN ÖNKÉNTES”,

de Janša szerint megoldás jelenthet. A szlovén miniszterelnök úgy fogalmazott: az applikáció nélkül nem lehetne Európa-szerte követni a fertőzötteket, a turizmus nem lábalna ki a válságból, az országhatárokat pedig újra le kellene zárni.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top