Pénteken és szombaton rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben. A csúcsot azért hívták össze, hogy elfogadják a következő 7 év költségvetését, és megszavaztassák a közel ugyanekkora összeget kitevő gazdaságélénkítő csomagot, amit a járvány nyomában kialakuló gazdasági válság kezelésére raktak össze.
A tervek szerint a mentőcsomagot beépítenék a következő költségvetésbe, emiatt mindkettőről egyszerre szavaznának a tagállamok vezetői. Az elfogadás rázósnak ígérkezik, sok az érdekellentét, Orbán Viktor pl. nemrégiben belengette, hogy ha a feltételei nem teljesülnek, akár arra is hajlandó, hogy megvétózza a javaslatcsomagot.
Orbánnak az az egyik legnagyobb baja a javaslattal, hogy a korábbi 7 százalék helyett Magyarország a következő hét évben csak 2,5 százalékát kapná meg az EU vissza nem térítendő támogatásainak. Ez amiatt lenne így, mert a válság miatt most nem “szegénységi” alapon, hanem az eladósodottsági és munkanélküliségi adatok, valamint az aktuális válság okozta károk mértéke alapján osztanák ki a támogatásokat.
Orbán, hogy erőt adjon a tervvel szembeni kiállásának Brüsszelben, kedd délután egy olyan határozatot készül elfogadtatni a magyar parlamenttel, ami arra kötelezné őt, hogy abban az esetben, ha nem teljesülnek a határozat feltételei, vétózza meg az EU tervezett csomagját. A határozatba olyan feltételeket írtak, mint hogy
- az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kelljen részesülniük;
- a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai;
- a folyamatban lévő, ún. „hetes cikkely szerinti eljárásokat” a Következő Nemzedék EU Eszköz és az MFF elfogadása előtt zárják le;
- politikai pártokat és politikai tevékenységet végző, “civilnek álcázott” szervezeteket uniós forrásból ne támogassanak;
- a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése – „jogállamiság” címszó alatt – elfogadhatatlan.
Mint látható, Orbán több olyan pontot is elhelyezett a határozatban, amelyek nem csak a támogatások arányával kapcsolatosak, hanem azok módját is meghatároznák. A kormányfő pl. azzal fenyegetőzik, hogy vétózni fog, amennyiben a tagállamok nem puhítanak a jogállamisági kritériumokon, illetve ha nem zárják le sürgősen a magyar kormány ellen lassan két éve zajló hetes cikkely szerinti uniós eljárást.
Kérdés persze, hogy vajon mennyire lesz képes keresztül verni az akaratát az uniós politikán. A nyugati tagállamok pl. nem titkoltan abban reménykednek, hogy Orbánnak nem lesz mersze bekockáztatni a vétót, ha a javaslatcsomag szélesebb körű támogatásra talál.
Nemcsak az Európai Parlamentben van ugyanakkor félnivalója Orbánnak, az ellenzék idehaza is alaposan meg készül nehezíteni a dolgát. A 444 írta meg, hogy az MSZP egy olyan módosító javaslatcsomagot nyújtott be a Fidesz tervezett határozatához, ami rendkívül kínos helyzetbe hozhatja a kormánypártokat. A csomagot ugyanis olyan indoklással látták el,
AMIT EGY AZ EGYBEN A FIDESZ 2009-ES EP-VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁBÓL EMELTEK ÁT.
Az MSZP módosítója a következőképp írná át a határozat pontjait:
- Az első pontot változatlanul hagynák.
- A másodikba azt raknák, hogy Magyarország ne kaphasson érdemben a korábbinál kevesebb kohéziós- és agrártámogatást. Vagyis nem a gazdagabb országoknak járó új támogatásokhoz képest, hanem az eddig ide jövő pénzekhez képest igényelnék a uniós pénzeket.
- Harmadik pontként kikötnék, hogy szociális ügyekre is sok pénz menjen az EU-s támogatásokból, például egészségügyre.
- Negyediknek, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
- Ötödikként támogatnák a jogállamisági feltételeket, ráadásul úgy, amit a Fidesz javaslata tiltana, vagyis hogy a feltételek nem teljesülése esetén az EU a kormánytól elvett összegeket szétoszthassa az ország önkormányzatai, vállalkozásai és civil szervezetei között. Ergo az egyes szervezetek a forrásokat közvetlenül, a kormány megkerülésével kaphatnák meg Brüsszeltől.
Nem kétséges, hogy a Fidesz le fogja szavazni az MSZP javaslatát. Ugyanakkor ha megteszi, rendkívül kínos helyzetbe hozza magát, mert azt az indoklást is le fogja szavazni, amit 2009-ben még az EP-választási programjában hirdetett. A párt akkor azt írta:
- “Mi egy, a tagállamok együttműködését elmélyítő, belső kohézióját növelő, szolidáris, a politikai integráció irányába továbblépő, hatékony, a problémákra koncentráló uniót szeretnénk látni. Európa polgárainak jólétét és biztonságát a nemzetállami keretek ma már nem garantálják kielégítően.“
- “Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni. Egy országnak, amíg csak törekszik az unió tagjává válásra, komoly feltételrendszernek kell eleget tennie a jogállamiság, a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok betartása terén. Tagként azonban már nincs ilyen szoros kontroll az országok felett. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe. Meggyőződésünk, hogy közös értékeink és elveink érvényre juttatását nem lehet mérlegelés tárgyává tenni. Fel kell tehát ruházni az Európai Uniót olyan eszközökkel, hogy tagjait folyamatosan az értékek képviseletére és az alapelvek betartására késztesse; enélkül nincs erős Európa. Ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.“
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
