De ez Magyarország… “Honnan tudja a miniszter asszony” – teszi fel a kérdést Dr. Tóth Bertalan.
“A miniszterelnök Brüsszelben éppen azt bizonygatja, hogy nincs itt semmi látnivaló, Magyarországon a jogállamisággal minden rendben van, érvényesül a hatalommegosztás elve: a kormány, a Parlament, a bíróságok és az Alkotmánybíróság egymástól függetlenül működő szervek, egyik sem befolyásolhatja a másik munkáját.
De a miniszterei erre a gyakorlatban szinte naponta rácáfolnak. Íme, az élő példa:
Forrás: Dr. Tóth Bertalan Facebook oldala
Az elmúlt hetekben a szakszervezetek kérésére az ellenzéki pártok közös beadvánnyal éltek az Alkotmánybírósághoz azok ellen a kormányzati intézkedések ellen, amelyek tovább korlátozták a munkavállalók jogait a munkáltatókkal szemben, tovább fokozva a dolgozók kizsákmányolását és kiszolgáltatottságát.
Közös alkotmánybírósági beadványunkat véleményezte az Innovációért és Technológiáért felelős miniszter, s a napokban levelet írt Varga Judit Igazságügyi Miniszter Asszony is.
Az ő véleményének azonban van egy nagyon különös pontja.
A mellékelt leveléből kiderül: Varga Judit nem az Alkotmánybíróságnak, hanem egy meghatározott bírónőnek írt.
Vajon honnan tudja a miniszter asszony azt a nem nyilvános információt, hogy ki az adott ügy előadó alkotmánybírája, amikor ezt sem maguk a beadványozók, azaz az ellenzéki pártok, sem az érintettek, azaz a szakszervezetek nem tudhatják?
A miniszter asszony egyetlen esetben ismerhetné az előadó alkotmánybíró személyét: ha kifejezetten felkérték volna véleményezésre. Erre azonban az ügy iratai szerint nem került sor.
Függetlennek nevezhető-e ilyen körülmények között az Alkotmánybíróság a kormánytól?
Nem élnek-e vissza a kormány tagjai az alkotmánybírósági beadványok véleményezésének jogával?
De, visszaélnek.
Az amicus curiae („a bíróság barátja”) beadvány ugyanis nem arra szolgál, hogy a kormány beleszóljon az Alkotmánybíróság ítélkezésébe. Olyan indítványozó felek véleményének kifejtésére van fenntartva, melyek az ügy eldöntésében közvetlenül nem érdekeltek, de joguk van a bíróság előtt olyan szempontokat kifejteni, melyeket az ügyben érdekelt felek nem adtak elő.
Itt azonban a kormány kifejezetten érdekelt fél, hiszen az ő indítványára született meg a kizsákmányoló szabályozás!
Rendben van-e ez így?
Szerintem kicsit sem.” – írja Dr. Tóth Bertalan
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
