A bandán belül – Miért kerülnek megbízható fideszes káderek a sportszövetségek élére?

A Fidesz hatalma mezővárosi bandakultúra alapján szerveződik, a bandavezér pedig a személyes kapcsolatok alapján hoz döntéseket, és maga határoz arról, kik kerüljenek kulcspozíciókba.

Sem Magyarországon, sem Európában nem kérdőjelezi meg senki, hogy Orbán Viktor az ország mindenható ura, viszont hogy miért van szüksége ezen a szinten is kézi vezérlésre, az már pszichológiai kérdés. Napjainkban a sportszövetségek a gazdaságban milliárdos újraelosztó központok, ily módon a vezetői a területükön élet és halál urai.

Három, látszólag különböző véleményt idéztünk három neves szakembertől. Arra kerestünk választ, hogy miért kell az ország első számú vezetőjének, a miniszterelnöknek a sportot is felügyelnie. Lázár János ugyanis – mielőtt megválasztották a Magyar Teniszszövetség elnökének – egy hosszú interjúban beszélt a terveiről.

A feltűnő az volt, hogy többször nyomatékosan megemlítette: csak Orbán Viktor kérésére vállalta az indulást.

 

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő Bardóczky Kornél egykori teniszező (j) társaságában a Magyar Tenisz Szövetség budapesti tisztújító közgyűlésén, ahol a szervezet elnökévé választották 2020. július 27-én. Fotó: Illyés Tibor

A lapunknak nyilatkozó szociológus, pszichológus és politológus azonban semmi meglepőt nem talált mindebben. Elemzéseik lényege, hogy a mai Magyarországon teljesen természetes, ami történt. Az is, hogy

egy sportág irányítója egy megbízható fideszes legyen, még akkor is, ha az illető néhány éve szinte kegyvesztetté vált, valamint az is, hogy a sportnak továbbra is kitüntetett szerepe van a hatalom gyakorlásában.

Hadas Miklós szociológus – aki a kisvárosi bandakultúra kifejezéssel jellemezte a jelenlegi rendszer hatalmi elitjének világát – történelmi magyarázattal szolgált. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországnak mintegy nyolcszáz éves urbanizációs deficitje van, szemben a kora középkortól urbanizálódó északolasz, angol vagy holland társadalommal. Nálunk a városi polgárság csak a 19. század második felében alakulhatott ki, s akkor is sajátosan magyar, lényegében kisvárosi közegben. A nagyvárossá váló Budapesten mindenekelőtt a zsidó és német polgárok képviselték azt a kultúrát, amely Európa szerencsésebb régióiban már sokkal korábban létrejött, ezért vidékről nézve a főváros mindmáig – úgymond – protézisnek számít a nemzet testében. A hatalmi elit működését szerinte „a kisvárosi bandakultúra maszkulin mintázatai” határozzák meg.

A másik két szakember a közelmúlt történelméből hozott példákat. Síklaki István pszichológus felidézte, hogy miután Orbán Viktor először hatalomra került, azonnal lesöpörte az asztalról a Nemzeti Színház építésére kiírt pályázatot, majd kinevezett egy a szakma által kevéssé elismert tervezőt. Ezzel demonstrálta, hogy mindenben ő az úr, az építészetben is. Ugyanez történt az Operaház főigazgatói posztjára kiírt pályázattal 2010 után. Akkor ráadásul még a saját miniszterét is megszégyenítette, miután visszavonta a nemzetközi zsűri által győztesnek hirdetett szakember kinevezését, mert ő nyilván megbízhatóbbat talált. A lényeg az volt, hogy még a zenében is ő mondhatja meg a tutit.

Kéri László politológus szerint a fideszeseknek mindig is fontos volt, hogy macsó módon kapcsolódjanak a kultúrához és a sporthoz. Így ugyanis sütkérezhettek művészek és sportolók társaságában. Úgy is nőttek fel, hogy a nagyszüleiktől mindig azt hallották, az ország nemzetközi elismertsége nagymértékben múlik a sportteljesítményen. Ezt igazolták a magyarok sikerei az ötvenes években az olimpiákon és világbajnokságokon, nem is beszélve az Aranycsapat eredményeiről. És tény az is, hogy Puskás Öcsi a legismertebb magyar. Ezért is tapadnak a sporthoz,

ezért áll lényegében mindens számottevő sportág élén fideszes politikus.

De itt többről van szó, mint egykor a Kádár-rendszerben, ahol kiérdemesült, netán már használhatatlanná vált kádereket küldtek a sportegyesületekhez vagy a sportirányításba. Hiszen napjainkban a szándékosan lazára fogott tao-támogatásokból százmilliárdos nagyságrendben kerülnek összegek a kiemelt sportágakhoz. A megpályázott pénzek elosztásáról pedig az adott szövetségek döntenek. Emiatt kell az élükre mindig egy megbízható elvtárs – mondta Kéri.

Ennek a bandakultúrának a lényegi eleme – fűzte tovább a gondolatot Hadas Miklós –, hogy

a bandavezér személyesen működteti a rendszert, és személyesen határoz az egyes pozíciók betöltéséről.

Jellemzően még a harmadosztályú futballcsapatok összeállításával is tisztában van. Így kerülhetett a Corvinus Egyetem elnöki székébe Orbán Viktor ultipartnere, aki úgy mozog a tudomány világában, mint csizmás paraszt a kastélyban. Ez a logika érvényesül a színházi és a filmes világban vagy az irodalmi életben is, ahol mindinkább a bandavezérhez lojális emberek kerülnek hatalmi pozíciókba. Aki pedig nem engedelmeskedik, az a CEU vagy az MTA sorsára jut.

Ezen a ponton a pszichológus elismerte, hogy némi bajba került. Nehezen tudja ugyanis megmagyarázni, miért igényli továbbra is Orbán, hogy a legutolsó portás kinevezése is csakis rajta múljon. Síklaki István spekulációnak tartja, hogy ez az egyéniségéből fakad, viszont az is tény, hogy napjainkban már a politikai viszonyok sem indokolják ezt. A megrögzöttség lehet az oka, tehát az, hogy mindig mindent a maga kezében akar tartani. Az ő korában pedig ettől a rutintól már borzasztó nehéz megszabadulni. Még hozzátette, a miniszterelnök viselkedése politikai és társadalmi szempontból aligha tolerálható, de nem orvosi kategória. „Sajnos a politikába ez még belefér, a történelemben sok ilyet láttunk már, és a jelek szerint ma is látunk” – mondta Síklaki professzor.

Az sem mellékes kérdés, mivel magyarázható, hogy a miniszterelnök éppen Lázár Jánost találta meg a teniszszövetség élére. Kéri László szerint ez neki politikai visszakapaszkodási és bizonyítási útvonal lehet. Elképzelhető, hogy Orbán meg is bízta, mutassa meg, mit tud kihozni egy ilyen vitákkal terhelt sportágból, ahol ráadásul az előző elnökség – élén a szintén fideszes Szűcs Lajossal – több mint 3 és fél milliárd forinttal nem tud elszámolni.

Szűcs Lajos Fotó: 444.hu

A politológus emlékeztetett rá, hogy kancelláriaminiszterként Lázár a kormányzat második embere volt, de kivágták onnan, és legutóbb a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa volt. „A tenisz nemzetközi presztízse azért nem ugyanaz, mint a ménesé” – tette hozzá.

Hadas Miklós arról beszélt, hogy a bandában tulajdonképpen egyfajta hűbéri viszonyrendszer van, hiszen a tagok engedelmességgel tartoznak a vezérnek,

aki ezért cserébe alkalomadtán megvédi őket, továbbá kapcsolati lehetőségeket és pozíciókat biztosít számukra. Ez indokolja a korábban menesztett, riválisnak tekintett bandatag kinevezését a teniszszövetség elnökévé. A szociológus hozzátette, „ez játék a személyekkel, kísérletezés, hogy kialakulhassanak a bandán belüli új egyensúlyok, s egyszersmind a tagokat kézben lehessen tartani. Lázár János új posztja, mint cseppben a tenger, mutatja ennek a rendszernek a működési logikáját, amelyben

példaértékűen érvényesül a macsó banda informális függőségi viszonyokon alapuló működése”

– mondta végül Hadas professzor.

forrás