A Magyar Orvosi Kamara honlapján Svéd Tamás írt egy nagyon korrekt és összeszedett bejegyzést arról, hogy mik a realitások az intenzív terápiás osztályokkal kapcsolatban. A cikkből kiderül, hogy mik azok a pozitívumok, amik tavaszhoz képest most fennálnak, de nem rejti véka alá a hiányosságokat sem.
Svéd Tamás elmondja, hogy valóban van elég lélegeztetetőgép, azok bár sokfélék, de minőségben és funkciókban megfelel a betegek kezelésére, meghibásodás esetén van belőlük tartalék, és a szükséges fogyóeszközök is rendelkezésre állnak hozzájuk. Megemlíti, hogy a médiában nem kapott nagy figyelemt az egyéb intenzív terápiás eszközpark (perfúzorok, infúziós pumpák, stb.) beszerzése, de ezek is elegendő számban rendelkezésre állnak, igaz, itt is jellemző a sokféle gyártmány. Ugyanígy rendelkezésre állnak a betegágy melletti monitorozás eszközei. Még egy nagyon fontos dolog is rendelkezésre áll, ez pedig a
BAJTÁRSIASSÁG.
Mint írja, több kórházban is dolgozók, orvosok önként jelentkeztek a túlterhelt COVID osztályokra segíteni, adott esetben beteget ápolni, forgatni. A védőeszközök területén bár messze nem tökéletes az ellátottság, ám itt is jelentősen jobb a helyzet a tavaszinál. Ám amin nem nagyon lehet javítani a közeljövőben, az pedig az, hogy
“EGY ÁGY NEM LESZ INTENZÍV TERÁPIÁS ÁGY ATTÓL, HOGY BETOLJUK EGY „INTENZÍV OSZTÁLY” FELIRATÚ AJTÓ MÖGÉ.”
Az intenzív terápiás ellátáshoz szükséges feltételekből, legelső sorban is a szakképzett szakápolókból már a járványt megelőzően is hiány volt, ezt a helyzetet csak tovább rontotta a koronavírus járvány. Amint írja a doktor, egy intenzív terápiában jártas szakember, nővér, orvos évekig tanul, majd további hosszú évek alatt szerez rutint, tapasztalatot. Így egyszerűen nem pótolhatóak napok-hetek alatt gyorstalpaló tanfolyamokon azok a szakemberek, akik ma hiányoznak.
“MINDEN MÁS PROBLÉMA LÉNYEGÉBEN EBBŐL AZ EGYBŐL KÖVETKEZIK.”
Emellett ugyancsak súlyos probléma -amiről szintén nem esik szó a médiában- az pedig az úgynevezett intermedier osztályok hiánya. Itt kellene ápolni azokat a betegeket, akik már kijöttek az intenzív osztályról, de még fokozott figyelemre és gondozásra lenne szükségük, ezeknek a betegeknek egy jó része még enni sem tud, ésd nincs aki etesse őket, így itt igen nagy a halálozási arány.
“Mindent egybevetve úgy tűnik, noha ágy és köré rakható felszerelés némi kompromisszumokkal még lenne a további, megrendelt ITO helyek létrehozásához, de azoktól további mozgósítható szakszemélyzet hiányában érdemi javulás a betegek túlélésében már nem remélhető.” – Írja Svéd Tamás.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
