Koronavírus-válság: Orbán hazudik, a számok nem

Leginkább a kisvállalkozók, a pályakezdő fiatalok és a kevesebb diplomás dolgozót alkalmazó cégek szenvedték meg legjobban a válságot

– írta meg a 444.hu.

Az is valószínű, hogy a munkanélküliségi statisztikák alulbecslik azt, hogy milyen súlyos problémákat okozott a koronavírus-járvány a munkaerő-piacon.

A KSH oldalán gyorsan elérhető foglalkoztatási statisztikák alapján a járvány első hulláma a következő számokkal írható le:

• április elejéről június végéig (vagyis az első három hónapos időszakban, amiben végig érvényben voltak valamilyen formában a koronavírus miatti intézkedések) a foglalkoztatottak aránya 1 százalékponttal csökkent,
• a munkanélküliek aránya az aktív népességen belül pedig 1,2 százalékkal nőtt.
• Ehhez érdemes még hozzátenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait, amelyek szerint ugyanebben az időszakban 35 százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma.

• elvesztették ugyan a munkájukat, de arra számítva, hogy a járvány elmúltával visszavehetik őket, nem kezdtek el állást keresni, vagyis nem számítanak regisztrált munkanélkülinek.
• akiknek ugyan megmaradt a munkaviszonya, ám a nincs szükség a munkájukra, mivel nincs vendég az étteremben vagy leállt a termelés az üzemben, ezért nem kapnak fizetést, mégsem számítanak munkanélkülinek.
• azokat sem mutatja ez a munkanélküliségi adat, akiket eleve nem jelentettek be a munkahelyükön, ami a leginkább érintett vendéglátásra és turizmusra elég jellemző.

2020 második negyedévében a dolgozók 7 százaléka úgy volt foglalkoztatott, hogy egy órát sem dolgozott, pedig 2010 óta a munkaerő-felmérésben ez általában 2 százalék alatt volt.

A munkanélküliség nagyságát csak az nem látja, aki tényleg nem akarja. A korrupció, a foglalkoztatási adatok szépítése a járványhelyzet alatt is általános gyakorlat maradt, sőt erősödött.

Ebből is látszik, hogy Orbán egyáltalán nem foglalkozik a csőd szélén álló kisvállalkozókkal és az állástalanul tengődő fiatalokkal. 

forrás