Politika

Egy országa sincs Európának, ahol a lakások drágulása legalább megközelítené a magyart

hvg.hu

Az új lakások Magyarországon már most kétszer annyiba kerülnek, mint 2015-ben, és a használtak is csak egy kicsit húzzák lejjebb az átlagot, ehhez fogható áremelkedést sehol Európában nem mértek, még a második legnagyobb drágulás is csak 66 százalékos 2015 óta. Az is jól látszik a KSH és az Eurostat most kiadott számain, hogy a használt lakások már nem Budapesten a legdrágábbak, hanem a Balatonnál.






 

Az senkit nem lep meg, hogy Magyarországon nagyot drágultak a lakások az elmúlt években, de ezt a számot ritkán szokták összehasonlítani más országok ingatlanárainak változásával. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat most elkészítette a lakáspiaci árindexet. Ebben azt mérték meg, hogy az EU tagállamaiban, valamint Norvégiában és Izlandon mennyivel nőttek 2015 óta a lakásárak, az eredmény pedig látványos:

 

Vagyis a magyarországi drágulás úgy volt a legnagyobb az elmúlt hat évben, hogy a második helyezett még a közelünkben sincsen.






Persze a trendek eléggé különböznek az egyes országokban. Nálunk például úgy Európa-rekorder a drágulás, hogy 2019 utolsó, majd 2020 második és negyedik negyedévében is csökkenést mértek. Az európai lista elején állók közül a csehek lassú, de folyamatos drágulással jöttek fel a harmadik helyre – nekünk főleg ezt érdemes nézni, a nagyot drágulók közül a luxemburgi és az izlandi ingatlanpiac azért nem a legjobb összehasonlítási alap a magyar folyamatokhoz.

 

De hasonló folyamatot látunk a régiónk többi országában is, mint a cseheknél. Magyarország, Románia és minimális mozgással Szlovákia az a három hely Közép-Európában, ahol 2020-ban volt negyedév, amikor csökkentek a lakásárak, majd újra nőni kezdtek. Úgy tűnik, ennek a két országnak az ingatlanpiacát jobban megrángatta a válság. De nem lehet mindent a koronavírusra fogni, ezt a 2019 végi magyar árcsökkenés is mutatta.

 

 






És mi a helyzet akkor, ha az eggyel korábbi válsággal is összehasonlítjuk a mostani helyzetet?

Akkoriban a válság egyik fontos terepe volt az ingatlanpiac – kezdve onnan, hogy az amerikai lakáshitelezés volt a krízis egyik legfontosabb kiindulópontja, majd amikor Európát is elérte a válság, itt a lakáshitelezés és az építőipar leállása mélyítette a gödröt. Akkoriban az mutatta a válságot, hogy az EU átlagában gyakorlatilag egy évtizeden át stagnáltak a lakásárak, sőt, ez a szektor még lassabban is tért magához, mint a gazdaságok sok más része: az uniós átlagár 2007 és 2016 között gyakorlatilag nem változott.

 

 

Magyarország ugyanekkor lefelé húzta az átlagot, a 2008. július-szeptemberi csúcsnak a 82 százalékára esett vissza az ár 2013 végére, 2015 közepén tért vissza 100 százalékra, most pedig már az akkori érték 184 százalékénál járunk, a 2007 elejinek pedig hajszál híján a duplájánál. Azt pedig már nem is mutatja a lakásárindex, hogy azokban az években gyakorlatilag leállt a lakásépítés, a 2013-ban Magyarországon megépült 7293 új lakás olyan mélypont volt, amilyet az az előtti száz évben egyszer sem mértek a statisztikusok. Összehasonlításképp: 2007–2008-ban még 36 ezres volt ez a szám, a 2020-as 28 ezer pedig már nagy növekedés eredményeként lett meg.

 

Az új lakásokból nem csak egyre több van, ezek jócskán drágulnak is. Nem is akármennyire:

Ha a 2015-ös átlagárat vesszük 100 százaléknak, akkor 2021 első negyedévére pont sikerült elérni a 200 százalékot.

 

A használt lakások átlagos ára a 2015-ös szint 186 százalékán tart most.

© MTI / MTVA / Róka László

 

Az adatokból az is kiderül, hogy 2021 első három hónapjában

  • egy új lakás átlagosan 36,1 millió forintba került, egy használt lakás pedig 18,6 millióba (a 2020-as átlag 35,5, illetve 18,8 millió forint volt),
  • Budapesten egy új lakásért átlagosan 46 millió forintot kellett fizetni, és a használtak sem sokkal olcsóbbak, ott 34,4 millió volt az átlag (egy éve 43, illetve 33,9 milliónál jártak),
  • miközben a budapesti új lakások közel 7 százalékkal drágultak, a négyzetméterárak 14 százalékkal, 815 ezer forintra nőttek, vagyis a lakásárak száguldását az fogja vissza, hogy idén eddig kisebb lakásokat adtak el, mint egy évvel korábban,
  • vidéken a legjobban a debreceni négyzetméterárak nőttek, 18 százalékkal 615 ezer forintra, Siófokon pedig 17 százalékkal 862 ezerre.

 






A megyeszékhelyek közül Salgótarján volt a legolcsóbb, ott használt lakást átlagosan 9 millió forintért lehetett venni. Ha pedig nem csak a nagyobb városokat nézzük, akkor az a meglepő fejlemény is látszik, hogy

a használt lakások a Balatonnál már drágábbak, mint Budapesten.

 

A fővárosban átlagosan 34,4 millió forint volt egy használt lakás ára, a legdrágább megyeszékhelyeken, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben csak 26 millió forint, a balatoni településeket viszont a tavalyi 33,7-ről 36,4 millió forintra drágultak a használt lakások.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top