Egy rejtélyes vizsgálat eredményeiről beszélt.
Interjút posztolt Facebook-oldalán Kásler Miklós, amelyben a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról beszélt. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, az oltás a legfontosabb védekezési eszköz a koronavírus ellen.
A miniszter azt mondta, a jelenlegi megfertőződéseket szinte teljes egészében a brit, valamint az indiai vírusmutánsok okozzák, miközben a vakcinát az eredeti, Kínából kiinduló koronavírus-törzs ellen fejlesztették ki. Arról beszélt, hogy
a vírusvariánsok ellen alacsonyabb védettséget alakítanak ki a vakcinák,
és fél év elteltével folyamatosan csökken a hatékonyságuk.
Kásler azt mondta, “általánosan, tényekre alapozva” tudja bizonyítani, hogy a Magyarországon alkalmazott összes vakcina hatékony. Megemlítette, hogy az eddigi vizsgálatok alapján 69 és 88% közti hatékonyságot mértek a vakcinák esetében a fertőzés megelőzésének tekintetében. Azt nem fejtette ki, melyik oltóanyag bizonyult a leginkább és a legkevésbé hatékonynak.
A betegség súlyos lefolyásával szemben 88 és 98% közti védelemről beszélt az oltóanyagok esetében. Kategorikusan kijelentette, hogy az oltóanyagok megfelelő védelmet alakítanak ki a fertőzéssel szemben. Hozzátette,
9500 ember életét védték meg az oltóanyagok,
ennek majdnem feléről azt állította, hogy a keleti oltóanyagokkal immunizálták.
Azt mondta a Sinopharm-oltóanyagokkal kapcsolatban, hogy az USA “közvetett módon elfogadta, hogy a vakcina hatásos“, mivel megengedik a kínai oltással immunizáltaknak a beutazást. Szerinte a hatásosságot az is bizonyítja, hogy a WHO már korábban megadta a zöld utat az oltásnak.
Kásler májusban immunitásvizsgálatot kezdeményezett, és az eredmények alapján azt állítja, hogy a sejtes és a humorális immunitás is biztosított az összes oltóanyag esetében. Szerinte az eddigi vizsgálatoknak nem volt tudományos megalapozottsága, mivel azok szerinte nem vizsgálták a beoltottak védettségét.
Kijelentette, hogy a jelenlegi eredmények alapján az első oltás után minden vakcina esetében van értelmezhető mértékű immunválasz. Azt mondta, az mRNS alapú oltások, azaz a Pfizer és a Moderna esetében gyorsan kialakul immunválasz, azonban elmondása szerint a hatékonyságuk is gyorsan csökken.
Azt mondta, a többi vakcina esetében a védettség lassan nő, az AstraZenecával való második oltás után azonban elmondása szerint a hatékonyság “nem ismert okok miatt csökken”. Mindezek miatt további oltásokat nem javasol beadatni az AstraZeneca-vakcinákkal.
“A Sinopharm-vakcinával végzett átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi,
elsősorban messenger-RNS alapú vakcinák, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás, nemcsak a tüskefehérje ellen, ami persze, mutálódik is.”
Ezek után arról beszélt, hogy a “világ szakirodalma” nem ismeri azt a szintet, ami után kialakul a sejtes immunitásnak azon szintje, ami garantáltan védelmet biztosít a koronavírus ellen. Szerinte ezt azért nehéz figyelembe venni, mert az egyének immunitási státusza nagyon változékony.
Érdekesség, hogy szerbiai adatok alapján a Sinopharm-vakcinával oltottak közül nagyon sokan kerültek be a kórházba koronavírus-fertőzéssel. A kórházban ápoltak többség oltatlan, a másfajta vakcinával oltottak azonban csak elenyésző arányban szorulnak kórházi ápolásra.
Jó döntésnek nevezte, hogy a harmadik oltást javarészt másfajta vakcinákkal végzik. Arról beszélt, 18 év felett minden korcsoportban ajánlott a harmadik oltás felvétele, mert minden esetben csökken az oltás hatékonysága bizonyos idő elteltével.
Kásler szerint a cukorbetegség jelenti a legnagyobb rizikót, ugyanis
adatai szerint a koronavírus miatt elhunytak 33%-a diabéteszes,
miközben a társadalom mindössze 8%-a érintett a betegségben. Azt mondta, a cukorbetegek nem fertőződnek meg könnyebben, mint mások, de a halálozás rizikója 3-4-szeresére nő, a fiatalok esetében pedig 10-15-szörösére nő az érintettek esetén a betegséggel nem rendelkezőkhöz képest.
A krónikus tüdőbetegek előfordulása 2% a magyar társadalomban, a koronavírusban elhunytak között azonban 10%-nyian vannak. A szívbetegséggel rendelkezők aránya szintén 2%-os a magyarok között, a fertőzésben elhalálozottak között azonban 11%-os arányt mértek. Az immunhiányos és daganatos betegségek esetében hasonló arányra számítanak, ott még nem fejeződtek be a vizsgálatok.
Kásler Miklós interjúját itt lehet megnézni teljes terjedelmében:
(Kásler Miklós/Facebook/Nyugati Fény) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
