A járvány tovább rontott a szegények helyzetén, számuk most 1,75 millióra tehető. Az idős nők rosszabbul élnek, mint 15 éve.
„Mára dél-amerikai típusú társadalmi különbségek alakultak ki (…) közel kétmillióan élnek a nyomor peremén billegve, egyik napról a másikra élve a jövedelmükből (…) Meg kell akadályozni a további leszakadást. Nem élhet az utcán egyetlen család sem”. Ezeket a gondolatokat bármelyik mostani ellenzéki párt vezetője mondhatná az Orbán-kormánynak címezve a kritikát, de valójában a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után, 2010 májusában elfogadott Nemzeti Együttműködés Programjába írták bele. Ma éppen itt tartunk, egy szélsőségesen szétszakadt társadalomban tömegek, főként idősek zuhantak bele a nyomorba. Ezért kérhetett újabb tíz évet a miniszterelnök a párt hétvégi kongresszusán arra, hogy megszűnjön Magyarországon a szegénység.
Sem most, sem korábban nem fogalmazta meg ugyanakkor egyetlen kormánypárti politikus sem, hogy miben kellene változtatni, a „munkát és nem segélyt”, a „hálót és nem halat” sztereotípiákon túl az adatokból mindig csak azt emelik ki, amiben javulást mutatnak a számok. Az utóbbi évek világgazdasági fellendülésének hatására tagadhatatlan, hogy a szegénységgel kapcsolatos adatokban is van néhány pozitív változás, de az összkép lesújtó.
A szegénység rétegei
Az abszolút, vagy más néven mélyszegénység azt jelenti, hogy egyszerűen nincs elég jövedelme az illetőnek a létfenntartásához szükséges alapvető dolgokra, élelemre, tiszta ivóvízre, tisztálkodásra. A relatív szegénység azokat érinti, akik hozzájutnak ezekhez, csak nem a megfelelő, a környezetében elfogadott szinten. A legnagyobb baj, hogy már ez a relatív szegénység is elszigetelődést hoz magával, a tehetetlenség érzését erősíti, az ebbe a körbe tartozók többnyire nincsenek tisztában azzal sem, honnan kérhetnének támogatást, miközben a megfelelő lakáskörülményeket sem tudják megteremteni, nem jutnak normális oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, a kevés pénzük pedig gyógyszerre vagy fogorvosra végképp nem elegendő.
A TÁRKI egyik, még a nyáron megjelent kutatása azt igazolta, hogy a magyarok háromnegyede az uniós szegénységi küszöb alatt él és a pozíciónk másfél évtizede nem javult. Ráadásul az uniósnak csak 40 százaléka a hazai szegénységi küszöb. Tavaly ez az összeg 116 158 forint volt, vagyis aki ennél kevesebb havi jövedelemből élt, azt szegénynek kell tartanunk. Azt pedig, hogy mennyire az, vagyis a szegénysége mélységét az mutatja, hogy a küszöbtől mennyire marad el a tényleges jövedelme. Minél távolabb van tőle valaki, annál kisebb az esélye arra, hogy valaha kitörhet ebből az anyagi csapdából. 2019-ben, amikor a szegénységi küszöb 105 259 forint volt, az ennél kevesebből élők átlagosan 67 050 forintot próbáltak meg beosztani. A tavalyi küszöb alatti átlagos jövedelem még nem ismert, de a korábbi évek tapasztalatai alapján pár száz forinttal nőhetett csak az összeg. Mivel pedig mindez a vártnál magasabb inflációval párosult, a nagyon szegények egyre kevesebb dolgot tudnak megvenni a kevés pénzükből, s ez főként a nyugdíjasokra igaz, akiknek a járandósága a csak inflációkövető éves emelések miatt egyre messzebbre kerül a dinamikusan emelkedő bérektől.
Árnyaltabban ugyan, de ezt támasztják alá a Háztartások életszínvonala című KSH kiadvány november elején megjelent legutóbbi adatai is. Az elemzés bevezetőjében az áll, hogy tavaly „a Covid19-járvány következtében kismértékben nőtt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya” Magyarországon. A szegénység vizsgálatában egységes uniós adatok a jövedelmi helyzetet, az anyagi nélkülözést és a munkaerőpiacról való kiszorulást mutatják. (A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek a fenti három kérdés közül legalább egyben érintettek, a mélyszegénységben élők mindháromban). A nettó medián jövedelem 60 százalékánál kevesebbet keresők relatív jövedelmi szegénységben élnek, a vizsgált kilenc tételből legalább négyhez nem jutnak hozzá, nincs autójuk, nem tudnak elég húst venni vagy elmenni egy egyhetes nyaralásra, vagy olyan háztartáshoz tartoznak, ahol a munkaképes családtagok csak a lehetséges idő 20 százalékánál kevesebbet dolgoznak.
A kevésnél is kevesebb
A közmunkás alapbér évek óta alig egy-kétszáz forinttal emelkedik, s ez épp a legszegényebbeket teszi a legkiszolgáltatottabbá – mondta a Népszavának Vécsi István a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere. Szavai szerint 2010 előtt nettó 62 ezer forint volt a közmunkás átlagbér, de ezt a Fidesz kormány levitte 54 ezerre. Ráadásul a közmunkaprogramot is megváltoztatták annak idején úgy, hogy az érintettek korábban egy évben legfeljebb két hónapot dolgozhattak négy, majd később hat órában, ami azt jelenti, hogy aki ilyen munkalehetőségek után, a programban éveket eltöltve végül nyugdíjba megy, még a kevésnél is kevesebb jut neki. (D.J.)
A KSH adatai szerint tavaly 1 millió 752 ezer embert, a lakosság 18,2 százalékát érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata Magyarországon, de közülük csak 93 ezren számítottak hivatalosan mélyszegénységben élőnek. Ha minden társadalmi csoportot és valamennyi korosztályt együtt nézzük, látványos a javulás, hiszen 2010-ben még ez a kockázat a lakosság 31 és fél százalékát érintette. Ugyanakkor a 65 évnél idősebb magyar nők helyzete nemhogy nem javult, de egytized százalékkal még romlott is: a 2010-es 19 százalékról 2020-ra 19,1 százalékra. A jövedelmi szegénységben élők pedig azért lettek látványosan kevesebben 2018 óta, mert az uniós statisztikusok azóta nem általában kérdezik meg, hogy a háztartás ki tudna-e fizetni egy nagyobb váratlan kiadást, hanem az adott évben érvényes szegénységi küszöbnek megfelelő összeghatárt jelölnek meg. A módszertani váltás – papíron – majdnem 20 százalékkal csökkentette a bajban lévők arányát. Ha csak az előző évi adatokkal vetjük össze a tavalyiakat, akkor kijelenthetjük, hogy nem látványosan ugyan, de valamennyit romlott a nők, a 17 év alatti gyerekek, a 65 évnél idősebbek, a legfeljebb általános iskolát végzettek, és a foglalkoztatottak, valamint a nem aktívak helyzete. Egyértelmű, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkező 20 százalékot fenyegeti leginkább a szegénység réme, majdnem 80 százalékuk ide sorolható. Nem sikerült csökkenteni a területi leszakadásokat sem, Észak-Magyarország lakosságának több mint 28 százaléka szegény, a romák helyzete még romlott is, kétharmadukat tekinthetjük szegénynek.
Szociológusok gyakran hangsúlyozzák, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek teljesen soha nem tűnnek el, de csökkenthetők lennének. Ehhez azonban tisztességes jövedelmek kellenének, mert még a megemelt minimálbér is csak az elemi létezést teszi lehetővé, a közmunkás bér meg még ezt sem.
Háló nélkül nem megy
Az ország legszegényebb falvaiban a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja próbál egyfajta felzárkóztatási lehetőséget nyújtani a leginkább leszakadófélben lévő családoknak. Tasi Krisztina Tiszabőn vezeti ezt a programot évek óta, és az a tapasztalata, hogy ha kis lépésekben is, de javulnak az életkörülmények a peremvidéken. Ennek egyik oka, hogy a fiatal és középkorú munkaképes férfiak jó része az építőiparban talált magának munkát – még ha olykor a szürke zónában is –, eljárnak nagyobb városokba dolgozni, ami javította a családok anyagi helyzetét.
Éppen ezért Tiszabőn most arra összpontosítanak, hogy a női munkanélküliséget próbálják csökkenteni.
– Azt látjuk, hogy a húsz-harmincéves nők, anyukák nyitottak lennének állandó, bejelentett, normális munkára, de egyfajta finomhangolással kellene ezt megvalósítani: akár úgy, hogy differenciáltan, négy, hat és nyolcórás munkaköröket biztosítanak, hiszen akinek sok gyereke van, szívesebben vállalna részmunkát. Hozzátette: szociális háló nélkül nem lehet javítani az ilyen típusú falvakban élők helyzetén, kell a folyamatos jelenlét, a támogatás, a tanácsadás akár életvezetési, akár adósságkezelési területen, kell a most épülő bölcsőde, a gyerekház vagy épp a tanoda-program. (Doros Judit)
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.