Súlyos a helyzet.
A közelmúlt külügyi botránya miatt kíbervédelmmel kapcsolatos kérdésekkel fordult a Népszava az Európai Unió külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjéhez.
Nabila Massrali elmondta: a szolgálat ismeri a kíbertámadásról szóló tudósításokat és kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, ám arra kérte a lap munkatársait, további információkért forduljanak a magyar hatóságokhoz.
A NATO sajtóosztályáról is hasonló választ kaptak:
“nem kommentáljuk a szövetségesek elleni konkrét fenyegetéseket, ők maguk felelősek nemzeti kibervédelmükért”
— közölték.
A Népszava azután kereste meg a NATO-t és az EKSZ-et, hogy a Direkt36 oknyomozó portál feltárta: az orosz belbiztonság (FSZB) és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) hekkerei már jó ideje feltörték a magyar külügyi hálózatot és levelezését.
Ez – mint írták – azt jelenti, hogy az orosz kormányszervek beleláthattak még a bizalmas minősítésű magyar diplomáciai levelezésekbe is. A külügyminisztérium minden kérdést azzal az indoklással hárított el, miszerint:
“Kampányhazugságokra nem reagálunk.”
Ebben a helyzetben az ügyészségnek azonnal, hivatalból vizsgálatot kellene indítania – mondta Ihász Sándor volt fővárosi főügyész és a DK jogi szakértője. Az ügyben Vadai Ágnes (DK) képviselő már felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy
hivatalból indítson eljárást az ügyben.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy összesen száznál is több orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai kémkedés vádjával az utóbbi másfél hétben. Magyarország azonban ebben sem követte a többi EU-s ország példáját, Budapest a jelek szerint egyetlen orosz diplomatáról sem feltételezi, hogy ellensége kémtevékenységet folytatna.
Különösen figyelemreméltó, mennyire kilógunk a sorból a többi visegrádi államot illetően: Lengyelország múlt héten 45, Szlovákia néhány napja 35 (előzőleg 3), Csehország egy (de tavaly áprilisban több tucat) orosz diplomatát utasított ki
kémkedés vádjával.
A szakértők úgy látják, az írásban vázoltak több, igen komoly hivatali bűncselekményre utalnak: ha a külügy vezetése az ismételt jelzések ellenére sem törődött a beszivárgással, úgy az hivatali visszaélés. Ha pedig a szivárgás minősített adatot is érintett, akkor már
minősített adattal való visszaélés a gyanú.
Ha valaki úgy tette Oroszország számára hozzáférhetővé a külügy hálózatát, hogy tisztában volt azzal, hogy egy külső hatalomnak szolgáltatja ezzel az adatokat, úgy kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.