Az Európai Bizottság hamarosan újabb jogállamisági jelentést tesz közzé, immáron a harmadikat, amelyben
első ízben ajánlásokat is megfogalmaz az uniós tagállamoknak az igazságügy, a korrupció elleni küzdelem, a médiaszabadság valamint a fékek és ellensúlyok rendszerére vonatkozóan
– jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Jourová a Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szemben zajló, hetes cikkely szerinti – jogállamisági – eljárások állását tárgyaló vitában felhívta a figyelmet: a tagállami kormányokat tömörítő
uniós Tanács május 30-án ismét magyar jogállamisági meghallgatást tart,
továbbá a bizottság kedden bejelentette, hogy aktiválja a – szintén a jogállamisággal összefüggő – úgynevezett feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben.
Kijelentette: a bizottság osztozik az EP aggályaiban a magyar jogállamiságot illetően, és sajnálatát fejezte ki, amiért a Tanács még nem tett pozitív előrelépést a 7. cikkelyes eljárással kapcsolatban.
Lengyelországgal kapcsolatban kifejtette: a jogállamiság helyzete az országban továbbra is aggasztó. A legfőbb okot az aggodalomra az adja, hogy a lengyel alkotmánybíróság ítéletei megkérdőjelezték az uniós jogrendet. Hozzátette azonban, hogy pozitív elmozdulást lát a lengyel hatóságok részéről a bíróságokra vonatkozó fegyelmi kamara ügyében.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője angol nyelvű felszólalásában elmondta: vasárnap a Fidesz-kormány akkora győzelmet aratott a parlamenti választásokon, amelyhez hasonlóra nem volt példa az elmúlt 30 évben Közép-Európában. “A választási eredmények nemcsak a magyar ellenzék látványos kudarcát mutatják, hanem azt is, hogy a magyar emberek határozottan és egyértelműen elutasították a brüsszeli elit és az EP számos képviselőjének politikai beavatkozásra tett kísérleteit” – hangsúlyozta. Mint mondta,
az EP most egyértelmű választás előtt áll: vagy tiszteletben tartja az emberek akaratát, és új együttműködési fejezetet nyit Magyarországgal vagy folytatja a Magyarország elleni “rosszindulatú ideológiai dzsihádot”.
“Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy az EP az utóbbit választja, ez is azt mutatja, hogy nem tiszteli a demokrácia egyik legfontosabb elvét, a vox populit, azaz a nép szavát” – hangsúlyozta. Hozzátette: “a magyarok elutasítják az Önök arrogáns ideológiai kioktatását. Európa szörnyű háborúval néz szembe, menekültek milliói érkeznek az EU-ba, gazdasági válság fenyeget. Józanságra és egységre van szükségünk. Itt az ideje, hogy békén hagyják Magyarországot és Lengyelországot” – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs.
Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta:
“a Fidesz vasárnapi választási győzelme után ismét aggódni kell amiatt, ki lesz a kormány következő célpontja”.
“A kormány eltiporta a független médiát, megbélyegezte a civil szervezeteket, megnyirbálta az önkormányzatok finanszírozásait, és LMBTI-közösséget is megtámadta más kisebbségekkel együtt. A választási győzelmük után a helyzet súlyosbodni fog Magyarországon”
– jelentette ki.
A momentumos politikus véleménye szerint “aggasztó”, hogy az uniós intézmények a 7-es cikk szerinti eljárás megkezdése után két és fél évvel sem tettek előrelépést, és a brüsszeli bizottság is egy évig visszatartotta a kondicionalitási mechanizmus alkalmazását.
forrás
