4-5 milliárd forinttal emelkedhetnek a kórházi adósságok

A kórházi adósságok 4-5 milliárd forinttal emelkedhetnek – nyilatkozta a növekedés.hu-nak a Magyar Kórházszövetség elnöke. A vele készült interjúban Ficzere Andrea az egészségügy legfontosabb feladatait és problémáit emelte ki. A kórházszövetség elnöke a legfontosabb feladatnak a szakdolgozói béremelést és a műszaki-gazdasági területen tevékenykedők fizetésének rendezését tekinti. Emellett jelentős változtatásokat remél az intézményi kultúra, a kommunikáció, valamint a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése, továbbképzése és mentális támogatása érdekében.

Problémaként említette a hiteles információszolgáltatást: a menedzsmenti döntések strukturált adatokra kell, hogy támaszkodjanak, a betegek felé pedig megbízható platformokon, érthetően kell kommunikálni.

Az interjúból kiderül, hogy a szakorvoshiány nagy gondot jelent az osztályos és ügyeleti feladatok ellátására nézve; ennek kiküszöbölésére különböző telemedicinai formák alkalmazása lenne célszerű: „Aktív kórházi ágyakon kizárólag azokat a betegeket kell kezelni, akiknek az állapota ezt megkívánja. Az utógondozást – ha lehetséges – a betegek otthonában, vagy az erre a területre szakosodott rehabilitációs, ápolási, esetleg krónikus ellátást nyújtó intézményekben kell végezni”. Erre a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket javasolja.

Az egészségügyben lévő felmondási tilalom egyelőre megakadályozza a tömeges pályaelhagyást, ám a Magyar Orvosi Kamara elnöke nemrég a korlátozás feloldására tett javaslatot, mely miatt fennáll az a veszély, hogy egy egyszerre rengeteg egészségügyi dolgozó mond majd fel. A kórházszövetség elnöke azonban nem tart ettől: elmondása szerint a dolgozók kipihenték a járvány okozta nehézségeket, és a béremelés is motiváló hatással bírt rájuk.

A kórházi adósságok 4-5 milliárd forinttal emelkednek havonta, a folyamatosan emelkedő beszerzési és üzemeltetési költségek, valamint a személyi kifizetések miatt. Erre Ficzere Andrea a megoldást a valós költségeken alapuló finanszírozásban, illetve az intézményrendszer működésének racionalizálásában látja. Ez utóbbi értelmében a biztosító kevesebb, de minőségibb munkát végző intézményeket finanszíroz, így azokat az intézeteket, ahol ezt nem tudják megvalósítani krónikus-, ápolási- vagy szociális ellátást nyújtó létesítménnyé alakítják.

forrás