Politika

Kiderült: Nem hisznek a magyarok Orbán gazdasági gurujának — A lakosság kétharmada szerint lehetetlen felzárkózni az uniós átlaghoz 2030-ra

nyugatifeny.hu

Az emberek nem látják olyan fényesen a jövőt, mint Orbánék.

A magyarok többsége nem hisz benne, hogy a régi-új kormány által megfogalmazott vízió, az uniós átlaghoz való felzárkózás 2030-ra elérhető lenne — derül ki a Napi.hu megbízásából készült Pulzus kutatócég által végzett felmérésből, amely szerint a nemek, de még inkább a válaszadók lakhelyei mentén mutatkozik az optimizmus és a pesszimizmus közötti törésvonal.

A kedden esküt tevő új kormány rendkívül ambiciózus terveket fogalmazott meg a következő évtizedre, aminek értelmében elérhető lenne, hogy 2030-ra a magyar gazdaság elérje az Európai Unió átlagát, egyben az ország az átlagos európai életszínvonalat. Nagy Márton, hivatalba lépő gazdaságfejlesztési miniszter parlamenti meghallgatásán úgy vélekedett, a jelenlegi jelentős lemaradást néhány év alatt be lehet hozni.


Nagy Márton többek között azt fogalmazta meg célként a következő kormányzati ciklusra, hogy önálló, és önellátó gazdaságot kell létrehozni. Sok területen már jól áll a magyar gazdaság, más területeken viszont még kiszolgáltatott a külföldi üzleti érdekeknek. Ennek megfelelően

több fontos szektorban növelni kell a magyar érdekeltséget a gazdaságban.

A felvázolt pálya szerint az uniós átlaghoz képest évi 3 százalékpontos többletnövekedést kellene elérnie a magyar gazdaságnak, ezt pedig a beruházásoknak kellene húznia. Ebbe beletartozik a világ legnagyobb koreai akkumulátorgyárának megépítése, az állami beruházások, csakúgy mint a családtámogatási intézkedések hátán megvalósuló háztartási költések, például ingatlanvásárlások és fejlesztések. Nem beszélve olyan gigászi projektekről, mint Paks2 megépítése, vagy emellett a napenergia súlyának látványos felfuttatása a magyar energiaellátásban.

Varga Mihály mostani és leendő pénzügyminiszter is azt mondta a beiktatása előtti maghallgatásán, hogy az elmúlt évek válságait jól tudta átvészelni a magyar gazdaság, és az alapok is adottak ahhoz, hogy tarthatóak legyenek a főbb makrogazdasági célok, amilyen az idei 4,9 százalékos hiánycél, és az ismét csökkenő pályára álló államadóssági pálya.

A Pulzus kutatása alapján bármennyire is jól hangzik a kormánypárt felvázolt képzete, a magyarok túlnyomó többsége meglehetősen borúlátó. A Pulzusnak válaszolók túlnyomó többsége,

67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem lehet 2030-ra uniós viszonyokat elérni Magyarországon.

Mindössze 15 százalékot győzött meg az üzenet, míg 18 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben. Ha a nemek közötti arányokat vizsgáljuk, az látszik, hogy a férfiak sokkal borúlátóbbak mint a nők. A nemleges válaszadók között 75 százalék volt a férfi, és 62 százalék a nő. A nemi bontás tökéletesen egyenlő volt a pozitív válaszadók körében, egyaránt 15 százalékkal.


Ellenben a bizonytalanok között nagyobb volt az eltérés, itt a nők szerepeltek 23 százalékos aránnyal, szemben a 10 százalék férfival aki nem tudott, vagy nem akart véleményt nyilvánítani.

Korcsoportok mentén

a fiatalok a leginkább szkeptikusak az előirányzott kormányzati tervekkel kapcsolatban.

A kétkedők körében a 18-39-es korosztály ugrik ki 70 százalékkal, de a többi korosztály sem marad le ebben a kérdéskörben sokkal. Az optimisták körében a 40-59-es korcsoport végzett az élen, a bizonytalanok körében nagyjából egyenlő volt a korosztályok menti megoszlás.

Nagy Márton ambíciója leginkább a felsőfokú képzettséggel bírók körében váltott ki kételyeket. A Nemleges választ adók körében 73 százalék rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, de a középfokú és alapfokú iskolázottsággal rendelkezők aránya is 68, illetve 65 százalékos volt ennél a megkülönböztetésnél.

Leginkább az alapfokú végzettséggel rendelkezők optimisták 16 százalékkal,

míg a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők 15, illetve 13 százalékkal szerepeltek ebben a bontásban. A Bizonytalanok esetében is az alapfokú iskolázottságúak jelentették a legnagyobb csoportot 19 százalékkal.

A településméretek szerinti bontásban nagyobb megosztottság látszik. A kétkedők körében

Budapest és a megyeszékhelyek egyaránt 73 százalékkal szerepeltek,

miközben a kisebb települések ennél jóval kisebb arányban fogalmaztak meg a negatív véleményt az elképzelésekkel szemben. A városokban 64, míg a községekben 65 százalék volt szkeptikusok aránya.

Az optimisták között mindössze egy százalék eltérés volt Budapest, és a többi város között. Ebben a kérdéskörben a községek szerepeltek a lista alján 10 százalékkal. A Pulzus kutatói bizonytalanokat leginkább a községekben találtak, de a budapesti válaszadók 10 százaléka is elzárkózott a válaszadástól.


A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

(via, napi.hu) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top