Kedd este negyed tízkor nagyszabású európai víziót nyújtott be a magyar parlamentnek négy kormánypárti képviselő: Kövér László házelnök (Fidesz), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (KDNP), Simicskó István frakcióvezető (KDNP) és Kocsis Máté frakcióvezető (Fidesz).
Egy olyan határozati javaslatot készítettek, amelyben felszólítják a kormányt, hogy szerintük mit kellene elérnie az EU átszervezéséről szóló vitában. A vita csütörtökön kerül először az Európai Tanács napirendjére, ahol Orbán Viktornak lesz lehetősége az alapelveket képviselni, bár addig a magyar képviselők még nem tudják megszavazni a határozatot. Ezzel együtt a miniszterelnök talán már ismeri a tervet, és ha azonosulni tud vele, akkor akár meg is lepheti európai kollégáit csütörtök este.
Az egyik legérdekesebb javaslat – amit Orbán Viktor tavaly nyáron egyszer már előadott – hogy az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kell számolni. Kövérék szerint ugyanis az EP zsákutcába vezette az európai demokráciát. Közvetlenül megválasztott EP-képviselők helyett szerintük a nemzeti parlamenteknek kellene delegálniuk képviselőket.
Amúgy is jelentősen gyengítenék a mostani EU-s intézményeket. Vétójogot adnának minden nemzeti parlamentnek az uniós jogalkotásban, illetve jogot adnának nekik és a nemzeti kormányoknak is, hogy új EU-s jogszabályok bevezetését kezdeményezhessék.
A javaslatok között van még, hogy soha többé ne vehessen fel hitelt az EU – az RRF nevű óriási támogatási csomag eddig az egyetlen komoly program, amit az EU hitelből intéz, de Magyarország egyetlenként a tagállamok közül nem férhet hozzá a neki járó pénzhez, a túlzott korrupciós kockázatok miatt.
Egy új alapszerződésben kimondatnák, hogy az EU keresztény alapokon nyugszik, de kivetetnék a mostani szövegből a “mind szorosabb egységre” törekvést előíró részt.
Korlátoznák a közös intézmények erejét, de közben közös hadsereget is szeretnének Európának.
Az őshonos kisebbségek védelmét is közös feladatnak szánják, de a bevándorlási ügyekben semmilyen beleszólást sem adnának a brüsszeli intézményeknek. Az EU-ba jelentkező balkáni országokat pedig gyorsan felvennék.
A politikai nyilatkozat elvben arra jó, hogy figyelmeztesse a kormányt, mit kellene elérnie az EU-ban, más jogi relevanciája nincs.
Az európai tervek jórésze ezekkel ellentétes
Az EU reformjáról szóló vita 2021 tavaszán kezdődött el, Konferencia Európa Jövőjéről néven, és az ötletbörze nemrégiben fejeződött be. Sokezer rendzevényt szerveztek az EU összes tagállamában, begyűjtöttek rengeteg ötletet arról, hogyan kellene átalakítani az EU-t, és a brüsszeli intézmények ezek alapján hamarosan konkrétabb javaslatokat is tesznek.
A fent idézett magyar parlamenti határozat szerzői szerint ezt a konferencia-sorozatot lényegében elcsalták, “a tagállamok szuverenitásának felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának növelésében érdekelt erők”. Feltehetően az a bajuk, hogy a rengeteg rendezvény és program összesítése után a szervezők arra jutottak, hogy erősebb integrációra lenne szükség.
Kövér László, a határozat egyik beterjesztője. Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA
Felmerült például az Európai Parlament jogköreinek megerősítése, és nemzetközi pártlisták állítása az EP-választáson; de az is, hogy szűküljön a tagállamok vétójoga a Tanácsban, például külpolitikai ügyekben. Utóbbit a Bizottság elnökén kívül többek között a német és a francia kormány is támogatja. Ezekkel mind szembemennek Kövérék mostani nyilatkozatukban.
Elítélik az Oroszország elleni szankciókat is
Ugyanakkor a nyilatkozat első pontja nem az EU reformjával foglalkozik, hanem azzal, hogy kár volt Oroszország ellen szankciókat hozni. A nyilatkozat első pontjában ez áll: “A nemzetközi közösség Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink helyzetét.”
Amennyiben az EU új alapszerződést készítene, annak pontjainak elfogadásakor minden tagállam kormányának vétójoga lenne. Mivel a tagállamok többsége a fenti nyilatkozat pontjaival ellentétes irányba változtatna, ezért a nyilatkozat leginkább arra jó, hogy Magyarország előre figyelmeztessen, úgyse történhet változás.
Illetve a szöveg elfogadása alkalmas lenne arra is, hogy a parlament hivatalosan is elítélhesse az Oroszország elleni szankciókat. Ezt egy teljesen önálló nyilatkozatban talán nem akarják megtenni a fideszesek, de beleépítve egy EU-s témájú szövegbe, már szívesebben megszavazhatják.
A beterjesztéssel Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő oldalán találkoztunk először. Szerinte az egész arra jó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a saját zsarolási potenciálját erősítse az Európai
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
