Politika

Orbánék hibás gazdaságpolitikája miatt zuhanunk a mélybe — Semmi nem indokolja a 400 forintos euróárfolyamot

nyugatifeny.hu

A forint árfolyama a 2010-es kormányváltás előttihez képest mintegy 50 százalékkal esett az euróval szemben.

Surányi György volt jegybank elnök az mfor.hu-nak nyilatkozott az inflációról. A közgazdász arra emlékeztetett, hogy a forint az utóbbi tizenkét évben Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet veszített az értékéből, árfolyama a 2010-es kormányváltás előttihez képest mintegy 50 százalékkal esett az euróval szemben, ami kiugróan a legnagyobb romlás a régióban.

Megjegyezte, hogy semmi nem indokolta, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szintig essen. Mint mondta, valahol 330-340 forint körül kellene lennie a forint elfogadható árfolyamának, vagyis 10-15 százalékkal lejjebb, mint ma. Ami pedig egyebek mellett nem 800, hanem 650 forintos benzinárat jelentene.

A mfor.hu-n látható beszélgetés főbb gondolatai a következők:

  • A volt jegybankelnök nem zárta ki, hogy magas marad az infláció, mivel jelenleg nem lát olyan folyamatokat, amelyek az infláció lassulásához vezetnének. Mint fogalmazott: “egyrészt nem valószínű, hogy a háború hamar befejeződne, ez az energiaárakon keresztül fejt ki nyomást, másrészt a kínai zéró covid-politika súlyos negatív hatásokkal jár az ellátási láncokra, ami megint csak áremelő hatású”.

  • Surányi meggyőződése, hogy legkésőbb ez év elején nyilvánvaló volt, hogy a védhetetlenül fellazuló költségvetés és az ezzel együtt gyorsuló két számjegyű nominális bér-, jövedelememelkedés, valamint a külső árhatások miatt meglódul az infláció. Ezért a negatív reálkamat megszüntetése, azaz egy sokkal nagyobb mértékű egyszeri kamatemelés erősítette volna az MNB gyengülő hitelességét, az infláció elleni elkötelezettségét. Így a forint árfolyama sokkal erősebb lenne, az árfolyamoldalról jövő inflációs hatások pedig messze kisebbek lennének.
  • Surányi arról is beszélt, hogyha a költségvetés tényleg leviszi a hiányát a GDP 5 százaléka alá, ahogy azt erre az évre előirányozta a kormány, akkor az a kereslet csökkenésén keresztül hűtheti az inflációt. Csakhogy szerinte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban beterjesztett adóemelések közvetlenül vagy közvetve az árak emelkedéséhez vezetnek, miközben a nagyon magas, 13-14 százalékos nominális béremelések is magasan tartják az inflációt.
  • Azt pedig nonszensznek tartotta, hogy egy nyitott, kis gazdaságban, ahol a magyar GDP 80 százaléka importban jön be, az árstabilitásért felelős jegybank azt mondja, hogy egyáltalán nem érdekli az árfolyam, a magas importarány miatt ugyanis az árfolyamnak kulcsszerepe van az inflációban.
  • Mindezek miatt az egyetemi tanár, közgazdász nagyon szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy 2023 decemberében 3-4 százalék körülire, tehát az MNB inflációs cél közelébe mehet le az infláció, ahogy azt a jegybank és a kormány prognosztizálja. “Aki egy kicsit is foglalkozott az inflációval, az pontosan tudja, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt 15-ről 3-4 százalékra levinni a fogyasztóiár-indexet, még akkor se, ha teljesen konzisztens, összehangolt és elkötelezett antiinflációs politikát hajt végre a pénzügyi kormányzat”.

(mfor.hu / 24.hu) |forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top