Orbán Viktor péntek reggeli rádiós beszédében arról beszélt, hogy diplomáciai nagyüzem volt az elmúlt tíz napban: NATO-csúcs és az EU-csúcs. „Erre meg is volt minden okunk. Romló háborús helyzet Ukrajnában, háborús infláció, az ajtón kopogtató háborús gazdasági válság és egy közvetlen energiaválság” – sorolta a problémákat.
Brüsszelben megadták az uniós tagjelölti státuszt Ukrajnának, de a tárgyalások megkezdéséhez az ukránoknak teljesíteniük kell a magyarok elvárásait is, ami jó hír lehet a kárpátaljai magyaroknak. Azt azonban nem sikerült elérnie Orbánnak az osztrákokkal, szlovákokkal az EU-csúcson, hogy Bosznia is megkapja az uniós tagjelölti státuszt.
„A NATO egy súlyosabb eset volt” – tért át a másik csúcsra Orbán. Míg az uniós csúcson csak figyelmeztetéseket kellett adnia a szankciós politika miatt, a NATO-csúcson az derült ki számára, hogy a szövetség tagjai még nem néztek szembe a realitásokkal.
„Mindenki az ukránok oldalán áll természetesen”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: a megtámadott félnek szurkolunk. Akármilyen viták is voltak szerinte Ukrajna és Oroszország között, semmiképp sem lehet elegendő indok arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat.
Mindeközben azt gondolja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, „ez nem Magyarország háborúja”. A nyugati országok azt remélték Orbán szerint, hogy meg lehet úgy nyerni a háborút az oroszok ellen, ha hátulról fegyverekkel, kiképzéssel segítik az ukrán hadsereget.
De a fegyver csak egyik része a hadviselésnek, és az ukrán katonák fogytán vannak. Hiába kaptak fegyvereket sok nyugati országtól, és harcolnak hősiesen az ukrán katonák, Orbán szerint „lassan a katonai realitások érvényre jutnak”. Most még nem volt arról szó a NATO-csúcson, hogy mi lesz akkor, ha összeomlik az ukrán front, de a helyzet egyre rosszabb a miniszterelnök szerint. Mindennap 100-1000 ukrán katona esik ki a hadseregből.
Bár úgy tűnik, hogy nagyon messze dúlnak most a harcok, „a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz, mint amire egyébként ma a rádióhallgatók nagy része gondol”
– tette hozzá.
„Én úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt” – fogalmazott Orbán. Megfeszített munkát kér a honvédelmi minisztertől, a vezérkartól és minden egyes katonai tiszttől a következő hónapokban.
A haderőfejlesztési program sebességét két-háromszorosára kell növelni, és nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elindítani.
„A NATO is érzi, hogy baj van” – folytatta Orbán. Ezért arról döntöttek, hogy megerősítik a szövetség keleti szárnyát, így Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Lengyelországot is.
Az uniós országok nagy része továbbra is őszintén hisz a miniszterelnök szerint a szankciós politikában, ezért Magyarország sok esetben úszik az árral, mert nem akar minden héten megvétózni egy-egy közös döntést, hogy az uniós egységet megbontsa.
Vannak pontok, amiket nem engedünk – ilyen az energetika kérdése –, a többi pontban azonban hajlandó engedni – magyarázta a miniszterelnök. Ha mindent megvétózna, könnyen elveszíthetné a szövetségeseket és az együttműködés lehetőségét Európában.
A vétó szó egyébként félrevezető kijelentés Orbán szerint. Minden döntés akkor jön létre, ha minden tagállam egyetért. „Nélkülünk nincs döntés” – tette hozzá, így nincs is mit megvétózni.
Orbán továbbra is azt gondolja, hogy nem szankciókra lenne szükség, hanem azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra.
Az elszálló inflációt csak a békével lehet megfékezni. Magyarországnak ezért az lenne szerinte az érdeke, hogy minél hamarabb véget érjen a háború. „A békével mindenki jól járna” – fogalmazott, de szerinte rajtunk kívül eddig más nem látta ezt be, ezért Európa és Amerika is szenved.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
