Politika

Keményen nekiment a kormánynak a neves tudós, amiért tönkretették az oktatást

nyugatifeny.hu

“Ma már a lengyelek, szlovákok is megelőznek minket.”

Pálinkás József, atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a Népszavának adott interjújában elmondta, az egyetemeket jórészt önálló akarat nélküli emberek vezetik, komoly rendszerhibák vannak, amelyek a szakmai döntéshozatalt gátolják.

“Ma már a lengyelek, szlovákok is megelőznek minket, mert náluk hagyják autonóm módon működni az intézményeket”

— mondta Pálinkás József.

A lap felvetette, hogy az EU átmenetileg kizárta az uniós oktatási csere- és kutatási programokból azokat a magyarországi egyetemeket, amelyek alapítványi fenntartásba, többnyire fideszes politikusok irányítása alá kerültek. Az Orbán-kormány úgy látja, ezzel nincs nagy baj, mert az idén még adottak az uniós források, a többit meg majd – közölték – megoldják valahogy.

“Attól nem kell tartani, hogy holnaptól működésképtelenné válnak ezek az egyetemek, leállnak az érintett programok. Azokat a pénzeket, amelyeket tavaly vagy tavalyelőtt elnyertek, továbbra is folyósítják.

A problémát a hosszú távú bizalom- és forrásvesztés jelenti.

Ez a helyzet nagy mértékben ronthatja a renoménkat külföldön, akár már most is. A magyar egyetemeknek vannak külföldi partnereik, közös kutatások is zajlanak.


Amíg a jogi helyzet bizonytalan, egy új kutatási pályázatban kétséges, hogy például egy német kutatócsoport egy magyar kutatócsoporttal együtt pályázik, mert az veszélybe sodorhatja a másik fél lehetőségeit, programjait is. Egy ilyen szintű bizalomvesztést pedig évekbe telhet újraépíteni, még akkor is, ha néhány hónap múlva megoldódik a helyzet”

— mutatott rá Pálinkás József, hozzátéve, ő abban bízik, hogy találnak megoldást az ügyben, viszont attól tart, hogy “a kormány makacssága, ez a hosszú ideje mutatott arrogáns, gőgös, a saját szerepüket túlértékelő magatartás gondot fog jelenteni, megy majd a huzavona értelmetlen dolgokon”.

Ugyanakkor fontosnak tartotta tisztázni, hogy a szóban forgó huszonegy egyetem nem alapítványi egyetem. Hozzátette: így nevezik őket, de valójában nem azok.

Arra a felvetésre, miszerint az egyetemek találhatnak-e megoldást arra, hogy folytassák a programokat, akár saját költségvetésük terhére, elmondta, szerinte nem.

“Ez nem csak a pénzről szól. Az Európa Tanács határozata alapján ezekkel az intézményekkel nem köthet új szerződést egyetlen európai szerv sem. Igaz, minden országban találékonyak az emberek, lehet találni kiskapukat.

Például egy kutató, aki valamelyik érintett egyetemen tanít, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak is a munkatársa, majd nem az egyetemen, hanem az ELKH-n keresztül nyújt be pályázatot. De idáig nem szabad eljutni,

ez olyan helyzetbe hozná a magyar egyetemeket, amilyenben az 1990-es évek előtt voltak”

— mondta az MTA rendes tagja.

A fideszes politikusok alapítványokból való kizárásával kapcsolatban elmondta, szerinte erre szükség van, de ez önmagában nem oldja meg a problémát.

A kutató kifejtette: nemcsak azzal van a baj, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter vagy Varga Judit igazságügyi miniszter ott ül egy-egy egyetem kuratóriumában, esetleg még elnöke is egy ilyen testületnek, hanem súlyos rendszerhibák is vannak. Hangsúlyozta, csak és kizárólag a kormány ostobasága, hogy nem hajlandók elfogadni: a tudományos világban az egyetemi kutatóintézeten belül döntenek a tudományos kutatásokról.

“Igaz, van nemzetközi példa arra, hogy az egyetemek törvényes működésének felügyeletét rábízzák valamilyen irányító testületre, amelyben nem kizárólag a tudomány képviselői vannak jelen, de a tagokat úgy kell kiválasztani, hogy

hozzáértők, politikailag és a különböző lobbicsoportoktól függetlenek legyenek,

az egyetemnek is legyen beleszólása a kiválasztásukba, és észszerű időre legyenek kinevezve. Az, hogy kineveznek az egyetemhez lényegében semmilyen módon nem kapcsolódó személyt úgy, hogy élete végéig meghatározó szerepet tölt be a döntéseknél,

elfogadhatatlan. Ilyenre nincs példa Európában”

— hívta fel a figyelmet.

Pálinkás József úgy látja, komoly elmozdulásra nincs esély,

  • elsősorban azért, mert semmilyen szinten sincs autonóm oktatásirányítás,
  • az egyetemeket jórészt önálló akarat nélküli emberek vezetik, akik nem szólnak, ha baj van,
  • a miniszterelnöknek pedig olyan erős a befolyása minden területen, hogy ellehetetleníti a szakmaiságot.

“Egy olyan kultúrában élünk, ahol a szereplők nincsenek hozzászokva, nincsenek arra szocializálva, hogy autonóm személyek, nem mondják meg, hogy ne haragudj, neked nem kellene beleszólnod abba, hogy kit nevezhetnek ki egyetemi tanárnak vagy ki kapjon kutatási támogatásokat”

— mondta, hozzátéve, mindez abban is megjelenik, hogy Magyarország legutóbb összesen egy darab kutatási támogatást nyert el az Európai Kutatási Tanácstól, ami az egyik legnagyobb presztízsű támogatás, míg 2014-2016 között hat-nyolc esetben pályáztunk sikeresen.

“Ma már a lengyelek, szlovákok is megelőznek minket,

mert náluk hagyják autonóm módon működni az intézményeket, valódi verseny van, nem pedig azt nézik, ki tud jobban törleszkedni a politikai szereplőkhöz”

— mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy egy új “teljesítményértékelő” rendszert dolgoznak ki a tanároknak, amivel évente vizsgálnák őket, elmondta:

ez úgy abszurd, ahogy van.

“Még csak nem is új ötlet, a Belügyminisztériumban valaki elővette az államigazgatásban szokásos éves értékelést. Egy iskolában majd az igazgatónak kell méregetnie, melyik pedagógus milyen hosszú szoknyát hord? Ha nem elég hosszú, tíz ponttal kevesebbet kap?”


A kormányzat oktatáshoz való viszonyulásával kapcsolatban közölte:

a miniszterelnököt egyáltalán nem érdekli az oktatás, ennek ellenére gyakran belebeszél,

de nincs senki, aki azt mondja neki, hogy ez így nem jó.

“Nincs önálló szakmai autonómiája a közoktatás állami igazgatásának sem, nincs senki, aki felvázolna kormányzati szinten egy széles körben elfogadott intézkedési tervet”

— mondta Pálinkás József.

Az interjúban arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral már nem tartja a kapcsolatot, 2018-ban találkozott vele utoljára, de Orbán már 2016-2017-ben sem kérte ki a véleményét.

“Sok kérdésben ellentétes volt az álláspontom más kormányzati szereplőkével, előfordult, hogy néha élesen fogalmaztam, ami miatt meg is sértődhetett”

— mondta.

A Pálinkás Józseffel készült teljes interjú >>ITT<< olvasható.

(nepszava.hu) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top