Újabb tanúkat hallgatott meg a bíróság abban a korrupciós ügyben, amiben 49 volt pénzügyőr érintett. A tanúvallomásokból kiderült, hogy volt olyan vámos, aki havonta csak 40 ezer forintot kapott, de akadt olyan is, aki akár 600 eurót. A pénzeket változatos helyeken dugdosták, amíg nem tudták a feletteseiknek átadni. Az egyik tanú a korrupciót szokásnak nevezte.
Ma már hivatali vesztegetés elfogadásával vádolt vámosok 2017 és 2018 között gyűjtötték az autósoktól és kamionosoktól a korrupciós pénzeket a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen. A vádlottak az utasok áfa-visszaigénylését intézték a kilépőoldalon, a belépőn pedig a teherforgalmat ellenőrizték, több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, olyan is volt, aki egy nap alatt 66 alkalommal.
A dolog összehangoltan működött, forint mellett eurót is elfogadtak, a korrupciós pénzt egymással megbeszélve szedték össze és rejtették el, általában havonta kétszer osztozkodtak. A szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte,
a legtöbb elkövetést megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetést róna a vádhatóság.
Egy tavaly novemberi tárgyaláson a tanúk és vádlottak már több részletet is elárultak arról, hogy hogyan is zajlott a pénzek gyűjtése és elosztása. Az egyik tanú elmesélte, hogy a beszedett pénzeket napközben a mosdó csaptelepe vagy a wc mögött tartották, a későbbi szétosztás egyik kedvelt helyszíne egy újszegedi cukrászda volt, ahol névre szólóan, felrollnizva kerültek átadásra a különböző összegek.
Azért kapta, mert jól végzi a munkáját
A kedden meghallgatott tanúk korábban vádlottként szerepeltek a bíróság előtt, mind volt vámosok. Az elsőként meghallgatott fiatal férfi jelenleg ügyintézőként dolgozik egy cégnél, ő is fogadott el pénzeket, de hogy mások is, azt csak gyanítja. Vallomása szerint ő az egyik hivatali helyiségben vette át a korrupt pénzeket, majd
az egyik kinti, beton virágcserépben rejtette azt el.
Erre azért volt szükség, mert a vámosoknál munka közben tízezer forintot meghaladó összeg nem lehetett, nehogy egy esetleges ellenőrzés során gyanúba keveredjenek.
A fiatal férfi esetenként 5–10 eurót vett át az utasokról, majd a fal takarásában zsebre rakta és várta, hogy felettesei jöjjenek a pénzért, ami általában naponta kétszer meg is történt. Ebből havonta egy-két alkalommal részesült, elmondása szerint 20–30–50 ezer forintokat kapott esetenként.
„Az elején nem tudtam, hogy miért kapom, adtam is vissza az utasnak, aki mondta, hogy majd a büfére jó lesz. Aztán kérdeztem a többieket, hogy ez mire? Azt mondták, hogy ez azért van, mert jól végzem a munkámat”
– idézte fel. Az üggyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy nem csak korrupciós pénzek csorogtak a határon, de alkalmanként közös ebédre is összedobtak a pénzügyőrök, vagy egymástól vettek ezt meg azt. A védelem szerint az ilyen pénzforgalom könnyen megtéveszthette a fürkésző szemeket vagy a biztonsági kamerákat, így próbáltak hasonlóságokat keresni a korrupt és a legális esetek között. A tanúknak feltett kérdések többsége azonban nem vezetett eredményre.
Ez volt a szokás
„Nem volt gondja azzal, hogy a kapott pénzt továbbadja, és csak kvázi »tiszteletdíjat« kap vissza?” – kérdezte a bíró az egyik újabb tanút, aki szerint nem volt ezzel probléma, mert „ez volt a kialakult szokás”, bár állítása szerint nem történt megbeszélés ezzel kapcsolatban. „Tapasztaltam, hogy a munkavégzés végett pénzt kapok, aztán megkérdeztem egy kollégát, hogy ezzel mi legyen?”
Az ő részlegükön senkinek nem volt aggálya a pénzgyűjtés miatt, 2–3 hetente történt a leosztás, amiből a tanú 250–300 eurót kapott átlagosan. Korábbi vallomásából kiderült, hogy a közvetlen felettesei tudatában voltak, hogy ezzel törvényt sértenek.
A jelenleg konyhai kisegítőként dolgozó harmadik férfi, akit a tanúk padjára szólítottak, maga is vett át, illetve gyűjtött össze pénzt, amit aztán a közvetlen feletteseinek adott tovább szolgálat közben. Persze csak ha tiszta volt a terep, mert ha nem,
egy ideig ő a kazánházban tárolta az összegyűlt összeget.
A határon átlagos jelenség, hogy maguk az utasok tukmálják a pénzt a pénzügyőrökre, állítják az érintettek. Erről mesélt a negyedik tanú is, aki „balkáni tradíciónak” nevezte ezt a szokást, az így kapott pénzt ők is, és az utasok is „kávépénznek” hívták. Állítása szerint ő sosem kért pénzt, általában csak adtak neki, és bár megbeszélve vagy utasításba adva nem volt, de amikor a felettese megjelent, automatikusan adta tovább neki az összegyűlt összeget.
Nem a büntetés súlya a lényeg
A vámosok még 2018 májusában kerültek a hatóságok látókörébe, akkor 32 személy ellen kezdtek el nyomozni. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 500 embert mozgatott meg az akcióban, számos helyszínen tartottak házkutatást, jelentős összegű készpénzt foglaltak le, később 13 gyanúsított előzetes letartóztatását el is rendelték.
A vádemelés 2021 júniusában történt meg, ekkorra már 49 pénzügyőr ellen. A tavaly februári egyik előkészítő ülésen kilenc vámos, köztük egy őrnagy esetében született elsőfokú ítélet, utóbbit öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék. A bíró az ítélethozatalkor megjegyezte, hogy itt nem a büntetés kegyetlensége bír elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, és ezért szabott ki az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést. Az ügyészség akkor valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
