Politika

Kipattant a gigabotrány Sulyok Tamás körül: Még el sem foglalta hivatalát, máris lemondásra kényszerülhet

Sulyok Tamás mondandójával valami nem stimmel.


Sulyok Tamás frissen megválasztott köztársasági elnök tavaly arról nyilatkozott a Krónikának, hogy édesapját 1946-ban, távollétében halálra ítélte a népbíróság.

„Édesapám ügyvédként dolgozott Székesfehérváron. A háborút követően ingyen elvállalt egy válóperes ügyet egy olyan asszony védőügyvédjeként, akinek férje a kommunista párt helyi titkára lett.

Tudjuk, hogy válóperes ügyben a másik fél nem szokta az alperes védőügyvédjét megszeretni. A pártitkárnak kapóra jött a leszámolás: nem csak a családunk vagyonát sajátították ki, hanem édesapámra halálos ítéletet mondtak ki”

– mondta Sulyok, hozzátéve, hogy az édesapja úgy úszta meg a kivégzést, hogy 10 éven keresztül az ország másik felében bujkált papírok nélkül.


Karsai László történész utánajárt az elmondottaknak. A HVG360-on megjelent írása szerint azonban a történet sántít.

„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra. Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után”

– részletezte a szakértő.

Mint kifejtette, Sulyok édesapjának ügyében 1945 május 25-én rendeltek el nyomozást, de a férfi ekkor már szökésben volt a korabeli dokumentációk szerint. Azért kereste a hatóság, mert tisztázni akarták a Baky–Pálffy-féle náci kollaboráns kis pártban játszott szerepét.

A hatóság Sulyok László egy 1944-ben íródott cikkére lett figyelmes. Ebben úgy fogalmazott:


„A pártszervezetek kiépítését eszköznek tekintjük a magyarság jobb jövőjének kiműveléséhez. Jöhet hozzánk mindenki, akit zsidó vértől való mentessége, erkölcsi feddhetetlensége és magyar nemzetiszocialista meggyőződése erre feljogosít”.

A nyomozást végül azzal az indokkal szüntették meg, hogy a gyanúsítottat nem találták, személyleírása sem volt beszerezhető. Néhány barátja később azt vallotta, hogy a szóban forgó cikket nem is Sulyok László írta.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top