Van ok az aggodalomra, ismét Európa szégyenpadjára került Magyarország az Orbán-kormány lépései miatt az infláció mértéke kapcsán.
Nem tudták „üstökön ragadni” Orbánék
Nagyon úgy fest, korán örült az Orbán-kormány, már ami az Európa-rekorder hazai infláció letörésére irányuló „erőfeszítéseiket” illeti. A friss inflációs adatok arra engednek következtetni, hogy az Európai Unióban hosszú időn keresztül sereghajtó hazai infláció tekintetében nem sok előrelépés történt nemzetközi viszonylatban, sőt.
Míg márciusban – a vizsgált 38 tagállamból – még 15 európai országban volt magasabb az infláció, mint hazánkban, addig áprilisban
már csak 8 országban
– derült ki a Privátbankár friss európai inflációs körképéből.
Mint megírtuk, az áprilisi adatok szerint a hazai infláció lassulása megállt. A portál emlékeztetett, a tavaly januárban több mint negyedszázada nem látott magasságáról (25,7 százalék) folyamatosan lefelé araszolgató infláció idén márciusban már „csak” 3,6 százalék volt, a múlt hónapban azonban, ha csak egy hajszállal is, de 0,1 százalékponttal ismét feljebb állt meg, 3,7 százalékon.
Tartósan magas inflációra kell berendezkedni
Megjegyezték, ez persze még nem tragédia, ugyanis számos ország küzd a hektikusan mozgó inflációval. Ugyanakkor mindez visszaigazolja azokat a félelmeket, elemzői prognózisokat, hogy nem lesz könnyű menet az infláció leszorítása. Jelezték, valószínűleg már soha nem térnek vissza a Covid előtti szintekre az éves fogyasztói árak, így pedig
tartósan magasabb inflációs pályára kell berendezkedni (!).
Ugyan a folyamatok globálisan nézve nem kedvezőek, mindent összevetve sem sok jóval kecsegtet a magyarországi infláció ismételt növekedése. A portál összehasonlítása szerint áprilisban hárommal kevesebb ország mutatott ki az előző havinál kisebb mértékű pénzromlást, mint márciusban, szám szerint 38-ból 10-et, azonban – hívták fel a figyelmet – sajnálatos módon
még ebbe a szűkülő mezőnybe sem sikerült bekerülnünk.
A Flourish chartElső helyen a maga 70 százalékos hiperinflációs mutatójával Törökország végzett, a második helyen pedig Ciprus, 1,15 százalékponttal, míg a harmadik Csehország lett, 0,9 százalékponttal.
Kevés országban csökkent az infláció: a leginkább – 1,1 százalékponttal – Észtországban, amelyet Izland (-0,8 százalékpont) és Románia (-0,71 százalékpont) követ a sorban.
Mint írták, a korábbi hónapokhoz képest magasabb lett azon országok száma, amelyekben stagnált az infláció, vagyis áprilisban ugyanakkora lett, mint márciusban. Ez történt Észak-Macedóniában, Fehéroroszországban, Litvániában, Németországban, Szerbiában, Ukrajnában. Megjegyezzük, Fehéroroszországot nem tekintik európai berendezkedésű államnak, Ukrajnában pedig Vlagyimir Putyin háborúja pusztít, az ország pedig még az EU-csatlakozás előtt áll, amelyre várhatóan a közeljövőben nem fog sor kerülni.
Sorra előzik le hazánkat a környező országok
Megjegyezték, ugyan Románia 5,9 százalékos áprilisi éves inflációs rátája kétségtelenül kárörömmel tölthet el többeket, ugyanis ezen egy ország kivételével mindenhol kisebb lett a pénzromlás mértéke, mint Magyarországon. Az adatok szerint
- Szlovákia 2,1,
- Bulgária 2,4,
- Lengyelország 2,4,
- Csehország 2,9,
- Szlovénia 3 százalékos mutatójával
már előttünk jár.
Minek örül Nagy Márton?
Megírtuk, hogy idén áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,5 százalékkal drágultak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondta, szerinte az alapvető élelmiszerek és a háztartási energia árában bekövetkezett jelentős csökkenés (?!) „komoly segítséget jelent a magyar családok számára, valamint hozzájárul az óvatossági motívum oldódásához és a fogyasztás helyreállásához is”.
A KSH korábbi elnöke figyelmeztetett
Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke a friss inflációs jelentést úgy kommentálta: nyilvánvalóan kínosan ügyel rá a kormány, hogy még az áprilisi, majd pedig a soron következő, májusi infláció is „rendben legyen” – nem véletlenül léptek az üzemanyagárak területén –, de – jegyezte meg –
június 9-e után kevésbé lesz fájdalmas a kormány számára a magas infláció.
A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint az infláció ütemének gyorsulása a következő hónapokban nem lesz kritikus, tizedszázalékokban mérik majd, amelynek eredményeként az évet 4,5-5 százalékos inflációval zárhatjuk majd – prognosztizálta Katona Tamás.
Durva megszorításokra kell számítani
Az örömre sok oka nem lehet Orbán Viktor kormányának, hiszen a friss inflációs adatról azt is érdemes megjegyezni, hogy 14 hónap után megfordult az eddigi „csökkenő” trend, és
ismét növekedésnek indultak a magyarországi fogyasztói árak.
„Az árindexhez viszonyítva, a maginfláció még mindig magasabb, erre szoktuk mondani, hogy felfelé mutató kockázat, azaz nőni fog az infláció”
– mondta a hírklikk.hu-nak a közgazdász, hozzátéve: arra kell számítani, hogy a következő hónapokban meglódul az infláció. A szakember jelezte, a választás után „kiigazítások” lesznek, vagyis
számíthatunk az újabb drasztikus kormányzati megszorításokra.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
