Augusztus végére az államháztartás központi alrendszere 2857,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, közölte a Pénzügyminisztérium hétfőn. Ez az összeg 300 milliárddal meghaladja a költségvetési törvényben eredetileg erre az évre tervezett összeget. Igaz, a helyzet tarthatatlanságát már tavasszal felismerte a kormány, és 4000 milliárd forintra módosították a tervezett deficitet, így „csak” a hiánycél 71 százalékánál járunk – persze ez is magasabb az időarányosnál, hiszen augusztus végéig csak az év kétharmada telt el.
Nem csoda, hogy a Pénzügyminisztérium a hétfői közleményének a címében (A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett) és a szövegében is utalt arra, hogy további kiigazítások jöhetnek. Bár szerintük az augusztusi egyenleg „szezonális folyamatokra” vezethető vissza – ezekről mindjárt írok részletesebben –, és ezután „ismét mérsékelt pályán” tartják a hiányt, azt is leírták, hogy
a kormány, „amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt”.
A gyorsjelentésből az derül ki, hogy a központi költségvetés 2862,1 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 172,8 milliárd forintos többlettel, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 168,4 milliárd forintos hiánnyal zárták az első nyolc hónapot.
Augusztusban a központi alrendszer 414,3 milliárd forint hiánnyal zárt. Ez óriási mínusz, nemcsak a tavalyi 358,36 milliárdos deficitnél nagyobb – pedig a múlt évet végül minden várakozást felülmúló, a GDP 6,2 százalékára rúgó hiánnyal zárta az állam –, hanem minden idők legnagyobb augusztusi hiánya.
Az első nyolchavi deficit viszont már kicsit alacsonyabb, mint a tavalyi és tavalyelőtti volt.
A Pénzügyminisztérium szerint az „augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe”, miközben a dupla családi pótlék kifizetésére, a közutak és a közösségi közlekedés fejlesztésére is többet költött a kormány. Ami igaz is. Csakhogy az is tény, hogy ezek a szezonális tényezők, mint az áfabevételek alakulása vagy az előrehozott családipótlék-kifizetés, a tavalyi büdzsében is megjelentek, meg a tavalyelőttiben is, és így tovább. Ehhez képest soha nem volt még augusztusa, amikor 400 milliárdot meghaladta volna mínusz, 2022-ig a 200 milliárdot sem érte el a deficit.
A PM gyorsjelentése szerint meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Idén augusztus végéig 4281,8 milliárd forintot költött az állam nyugellátásokra, míg gyógyító-megelőző ellátásra 1781,6 milliárd forintot. Előbbi 10,9, míg utóbbi 17,8 százalékkal valóban magasabb a tavalyinál.
Csakhogy mindkét emelkedése töredéke annak, amennyivel az adósságfinanszírozás drágult. Az állam továbbra sem tud kikecmeregni az adósságcsapdából: augusztus végéig
a kamatkiadásokra fordított kifizetések összege 2413,8 milliárd forint volt, ami 695,5 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál – ez a kamatkiadások durva, 40 százalékos növekedését jelenti.
A PM tájékoztatója szerint augusztus végéig 673,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások 1086,3 milliárd forintot tettek ki.
A PM szerint a kormány elkötelezett a hiány és az államadósság csökkentése mellett, a költségvetés hiányát idén a GDP 4,5 százalékára mérséklik.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
