Belföld

Orbán üzent Borkainak: jó lenne túl lenni az ügyön

(Borítókép: Orbán Viktor egy korábbi 2018-as Kossuth Rádióban adott interjú során. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

Nem ért véget Borkai Zsolt ügye azzal, hogy a jachton tartott bulin készült szexvideós felvételek miatt a győri polgármester kilépett a Fideszből – derült ki Orbán Viktor péntek reggeli interjújából a Kossuth rádión. Az olimpiai bajnok tornász nem mondott le a város vezetéséről – miután a választást szűken, de a szavazatok újraszámlálása után is megnyerte –, a kormányfő azonban láthatóan további lépéseket vár.

 




 

 

Orbán üzent Győrnek

„Az biztos,hogy az ilyesmi nem tesz jót” – mondta a Borkai-faktorról Orbán, de hogy a botrányt keltő videónak milyen hatása volt a választásokra, azt senki nem tudja számszerűsíteni. Ugyanakkor a Fideszből távozó, de a győri polgármesteri pozíciót megőrző Borkai Zsoltnak mintha üzent volna Orbán: „Jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen.”

Néha „becsúszik ez-az, hiába küzd ellene az ember. Ha rosszat tettél, el kell ismerni”, bocsánatot kell nyerni és elégtételt adni, „és akkor az ember felszabadul, ide kellene eljutni” – mondta Orbán, jelezve, hogy még nem tart itt az ügy.

„A győriek meghozzák a döntéseket, hogy az ország ne csak túl legyen, hanem azzal az érzéssel legyen túl, hogy az történt, aminek történnie kell” – mondta, ezek szerint arra utalva, hogy még további döntések várhatók, de azt nem mondta, hogy ez Borkai lemondását és ezzel új választás kiírását jelentené-e. Ez azonban nem kizárt, a polgármester-választáson 644 szavazattal alulmaradt közös ellenzéki jelölt új választást íratna ki – ez a Fidesznek is lehetőséget adna arra, hogy saját jelöltet állítson Borkai helyett, amire a szexvideó nyilvánosságra kerülése után már nem maradt ideje.

„Soha senki sem állította, hogy az egyik ringsarokban csupa tökéletes emberek vannak, a másikban csupa bűnösök.” Orbán szerint a mércét néha leverik egyesek, de ez nem jelenti, hogy a mércét lejjebb szabad szállítani.

Orbán pár város eredményét sajnálja

Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban elmondta: „Sajnálom, hogy több olyan város is van, ahol más polgármester van, mint akit mi ajánlottunk.” Ugyanakkor szerinte a kormányzat így is megszerezte a szükséges támogatást, hiszen a részt vevő választók „52-53 százaléka valamilyen formában kormánypárti jelöltre így áttételesen a kormányra is szavazott”.

ÉRVÁGÁS A FŐVÁROSNAK, HOGY „ELVESZÍTETT EGY NAGYON EREDMÉNYESEN DOLGOZÓ ÉS HATÁROZOTT POLGÁRMESTERT” – EZT NEM ORBÁN, HANEM A MŰSORVEZETŐ MONDTA.

„Láttam egy Demszky- és egy Tarlós-korszakot. Most találtak egy jelöltet, akiről úgy gondolják, jobb” – ezt már Orbán mondta, kívánva, hogy ha már így alakult, akkor ez a várakozás teljesüljön is be.

„De a múltat illetően nem engedek.

Láttam, hogy a Demszky-korszakban hogyan lett koszos büdös, bűnözéssel telített, fejlődésben elakadt a város, hogyan vált méltatlan arra, hogy az ország fővárosa legyen.

 

 




 

Aztán jött Tarlós István, és rendet tett” – mondta Orbán, aki szerint elfogadhatatlan, hogy miután a fővárostól az adósságkonszolidáció során 231 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a kormány, Demszky Gábort, Budapest 1990 és 2010 közötti polgármesterét még ki is akarják tüntetni. „A város tönkretételéért?” – kérdezte Orbán, aki szerint ezek után Tarlósnak egyenesen megalázó lenne, ha Demszky mellett állva kapna ő is kitüntetést.

„Szurkolok, hogy ne térjen vissza a Demszky-korszak.”

Ha nem akarják, nem lesz sportfőváros

Orbán szerint a Fradi, a Vasas, az MTK szurkolóinak nem kell aggódniuk, hiszen a stadionjuk már áll, és Puskás Ferenc Stadion is elkészül, a Honvéd viszont bajban van, mert a Bozsik Stadion sorsa még kérdés. Emellett épül az atlétikai stadion, „ahol vb-t szeretnénk rendezni 2023-ban, és egy kézilabda-stadion, ahol 2022-ben tartanánk a kézilabda-Eb-t”.

Azonban „tartom azt a kormányzati álláspontot, hogy nem lehet úgy fejleszteni egy városban, hogy azzal a város választott vezetői nem értenek egyet” – mondta Orbán, aki nem szívesen bontana el kész projekteket. „A folyamatban lévő beruházás megállításának költségei vannak, arról tárgyalni kell” – ha szükség van rá. És vannak már majdnem megkezdett beruházások. „A Liget különösen ilyen, az ott marad torzón, aztán meglátjuk, mi lesz. A lényeg, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntsön minél hamarabb” – közölte a kormányfő, aki szerint ő és Tarlós azon dolgoztak, hogy Budapestet „a világ egyik sportfővárosává” tegyék. „Ha Budapest ezt nem akarja, akkor a kormány alkalmazkodik a helyzethez.”

Be ne gyűrűzzön

A családvédelmi és gazdaságvédelmi akcióterv lesz a következő parlamenti ülésszak központjában – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint az előbbi jól halad, utóbbi viszont nehezebb, mert „nem egyedül vagyunk a pályán”.

A magyar gazdaság exportorientált, így, „ha zavar van a külpiacokon, az gyorsan érezteti a hatását. És most zavar van, az Európai Unió gazdasága nem néz ki jól” – mondta Orbán.

„Most az a feladat, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek az európai gazdasági zavarok, lassulás, visszaesés ellenére is képesek a magyar gazdaság fejlődési szintjét is magasabban tartani” – Orbán reményei szerint két százalékponttal.

„Ha ezt nem tudjuk tartani, akkor köhögni kezd a magyar gazdaság, és mindannyiunknak elő kell vennünk a zsebkendőt. Ezt szeretnénk elkerülni.”

Orbán szerint ezt célozzák az adókedvezmények, amelyek révén a cégek olcsóbban építhetnek munkásszállásokat, ezért nőttek a kutatás-fejlesztésre fordítható összegek növelése, de emellett további lépések kellenek majd, mint amilyen a versenyképességi tanács által benyújtott javaslatcsomag. Ennek „része a magyar szakképzési rendszer korszerűsítése, hogy képzettebb szakmunkások álljanak rendelkezésre”.

 




 

 

A brexit után munkahelyeket kell megvédeni

Orbán szerint a Jean-Claude Juncker vezette, távozó Európai Bizottság nagy kudarca, hogy nem tudta megakadályozni az Egyesült Királyság kiválását az EU-ból. Magyarország szempontjából most az a lényeges, hogy az országban működő, összesen 60 ezer embernek munkát adó brit cégek munkahelyei ne vesszenek el. Ez Orbán szerint az Egyesült Királysággal kötött, de a brit parlament előtt lévő megállapodással biztosítható.

Szíriával nincs dolgunk

Az észak-szíriai török hadművelettel kapcsolatban elmondta:  az alaphelyzet, hogy „a NATO legnagyobb tagállama (az Egyesült Államok) egy területről kivonta a csapatait, a második legnagyobb ereje (Törökország oda bevonult.) Amint ott Törökország elérte a céljait, az Egyesült Államok rögtön meg is állapodott vele” – ennek fényében „nekünk külpolitikailag itt több tennivalónk nincs”.

Orbán szerint a helyzet egyértelmű, a Törökországban lévő, legalább 2,5 millió szíriai migráns két irányba mehet: Európa felé vagy vissza Szíriába. Utóbbihoz stabilizálni kell ott a helyzetet, ez történt most – vélte Orbán, nem vesztegetve szót arra, hogy a szíriai arabok ezzel nem saját otthonukba, hanem a kurdoktól elvett területekre mennének vissza, ami újabb konfliktusok forrása lehet.

Ha nem oda mennek, „akkor Európa felé. Vagyis százezerszámra érkeznek a Balkánon át vagy Magyarországra, vagy a horvátokhoz. Röszkén csak néhány száz ember volt, mi lesz, ha néhány tízezer lesz. Ezt szeretném elkerülni” – mondta Orbán, aki szerint ezért nem elítélni kellene a törökök észak-szíriai akcióit, hanem még pénzt is adni arra, hogy az ellenőrzött területeken kiépítsék az élethez szükséges infrastruktúrát.

 

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top