Kijött az Európai Bizottság új jelentése: nehéz időszakot jósolnak Magyarországon.
A magyar gazdaságot az elmúlt időszakban több belső folyamat is védte a globális lassulás következményeitől: ilyen volt az építőipar szárnyalása, illetve az autóipar dízelbotrány utáni felpörgése – állapítja meg friss, őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Mint az ország gazdaságáról szóló elemzés készítői megállapítják: segített az is, hogy az önkormányzati választások közeledtével felpörögtek a főleg állam hajtotta beruházások, de az is, hogy a fizetések emelkedése és a foglalkoztatás növekedése miatti több pénz maradt a háztartásoknál, amelyet sokan egyből el is költöttek, így növelve a belső keresletet.
A rossz hír, hogy az építőipar visszaesése és az autóipari beruházások visszafogása már idén érezteti a hatását: a tavalyi 5,1 százalékos GDP-növekedés után idénre 4,6, jövőre és 2021-re pedig egyaránt 2,8 százalékot vár az Európai Bizottság.
Nemcsak a fenti szektorokban várható visszaesés, hanem a háztartások kiadásaiban is, ami eddig jórészt megvédte a magyar gazdaságot a nemzetközi folyamatokról. Ennek több oka van:
egyrészt lassulni fog a fizetések növekedése, másrészt például az idén bevezetett szuperállampapír is a megtakarítások irányába tereli a lakosságot a költés helyett.
A beruházások számában is jelentős zuhanás várható, hiszen egyrészt kifutnak a korábban lekötött uniós projektek, de segíthetnek viszont azok a magánberuházások, amelyeket korábban már lekötöttek. Ilyen lehet például a BMW-gyár megépülése is.
Mivel a fő kereskedelmi partnereink – így például Németország – jelentős gazdasági lassulásnak néznek elébe, ezért ez a magyar exportra is hatással lehet – véli a bizottság, amely szerint ugyanakkor az új gyártási kapacitások miatt növekedhet a magyar exportőrök piaci részesedése. Ezzel párhuzamosan a belföldi kereslet visszaesése miatt az import növekedése is mérsékeltebb lehet az eddigieknél. A külső hatások tehát Brüsszel szerint negatívan érinthetik a magyar gazdaságot, miközben a rendkívül feszített munkaerőpiac a bérek és ezáltal a költések további emelkedését segítheti.
Az inflációval kapcsolatban azt írják, hogy az 2019 nyarán érte el csúcspontját a mérsékelt üzemanyagárak és a kedvező belső bázishatások miatt. Ennek megfelelően az idei 3,4 százalék után jövőre 3,1, 2021-re pedig 3 százalékos áremelkedést vár az Európai Bizottság.
A költségvetési hiány jelentősen csökkenthet a következő években, leginkább annak köszönhetően, hogy a kedvező makrogazdasági folyamatok miatt jelentősen nőhet az állam adóbevétele. Az adóbevételre ugyanakkor hatással lehet a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentése. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy nem várható a kamatkiadások csökkenése sem, hiszen az idén piacra dobott államkötvényeket jól fogadta a piac.
Szót ejtenek a családvédelmi akciótervről is, amelyet az előzetesen tervezettnél többen vettek igénybe idén, így ez akár a következő évek költségvetéseire is hatással lehet. A programra ugyanis a hozzáférhető, a GDP egy százalékát kitevő tartalékokat teljes egészében felhasználhatja az elemzés szerint az állam, emiatt is nagyobb idén a kockázata a magasabb deficitnek. Igaz, még mindig nagyon messze vagyunk a 3 százalékos felső határtól: a deficit a tavalyi 2,3 százalékról idén 1,8, jövőre 1, 2021-re 0,8 százalékra csökkenhet.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.