Politika

Egy generáció életét tették tönkre – ezt okozta az átalakítás

Pestibulvar.hu

Nem túlzás azt állítani, hogy a szakképzési rendszer teljesen tönkretette azoknak a jövőjét, akik az új rendszerben kezdték meg, és fejezik be a tanulmányaikat. A helyzet tragikusságát nem jelzi jobban semmi más, mint Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási miniszterének szavai:




NEM LEHET KÖZISMERETI TÁRGYAKAT ANNYIRA CSÖKKENTENI, MINTHA TÖKÉLETESEN MŰKÖDŐ ÁLTALÁNOS ISKOLÁINK LENNÉNEK.

 

Igaz, nem a szakiskolák dolga megtanítani őket szorozni és olvasni, de ha az általános iskola nem tudja megtanítani, akkor az ő dolguk. Nem lehet, hogy ne csinálja senki.”

 

Szavainak igazságtartalmát most egy olyan tanulmány támasztja alá, ami döbbenetes összefüggésekre hívja fel a figyelmet a szakképzés területén. A 2013-as szakképzési törvény a közismereti tantárgyak rovására növelte meg a szakmai képzési időt, ami persze a szakmához szükséges ismereteket átadta, de hosszú távon súlyos gondokat okoz. Az átalakítás során ugyan a a német duális szakképzést vették mintának, de egy fontos különbséggel.

Míg a német szakmunkás tanulók összességében legalább 7155-7950 közismereti óra után kezdik csak meg a tanulmányaikat, addig ez a szám csak 5742 óra itthon. A két számból fakadó különbség azt mutatja, hogy

EGY MAGYAR GYEREK 2-3 ÉVVEL KEVESEBBET TÖLT A KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANULÁSÁVAL!

 

Mindez azért nagyon káros, mert ez befolyásolja az alapvető képességek szintjét, és hosszútávon azoknak van nagyobb esélye a munkaerőpiacon, akiknek az alapvető képességeik a jobbak, és a szakma specifikus képességek ebben már nem játszanak szerepet. Mindez abból az egyszerű okból fakad, hogy a gyorsan változó világban nagyon gyorsan kell reagálni, komplett szakmák tűnhetnek el, és újakra pedig szükség van.




 

Szinte esélye sincs annak váltani, aki nem megfelelő általános képességekkel (számolás, írás-olvasás, szövegértés) rendelkezik. Az MTA friss Munkaerőpiaci Tükör kiadványának egyik cikkében Hermann Zoltán, Tordai Dániel és Horn Dániel pedig részletesen beszámol róla, hogy a reform előtt és után végzett tanulók képességeiben a mérések szerint mekkora különbségek vannak, a reform után végzettek kárára.

 

Mindez jól illeszkedik Orbánék munkaalapú társadalomképébe, miközben a világ összes fejlett országa tudásalapú társadalmat épít.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top