Legyünk igazságosak: a határon túli fociakadémiák viszont pompásak lettek.
Orosz Éva, az ELTE professzora kiszámolta, hányan halnak meg az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt – derült ki az Egészségügy öt dimenzióban című keddi konferencián.
Orosz Éva adatai szerint a magyar egészségügy 2003 és 2018 között minden mutatóban elmaradt még a többi, hasonló fejlettségű visegrádi országétól is.
2006 és 2018 között a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek 77 százalékkal növelték az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat reálértéken.
Nálunk ez a “növekedés” 3 százalék volt.
Az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek a V4-ekkel való összehasonlításban is kiugróan nőttek, a 2010-es 3,6 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra.
2017-ben 680 milliárd forinttal jutott volna több pénz a betegek ellátására, ha ezt a pénzt az egészségügy kapja.
A torz kormányzati elosztás az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott.
Orosz Éva adatai szerint az ellátás egyenlőtlenségei miatt 2010 és 2016 között
évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer)
75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.
Megírtuk, hogy a szerdai ágazati béralku előtt a Magyar Orvosi Kamara nyilvánosságra hozta az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát.
Kincses Gyula elnök a keddi konferencián azt mondta: az osztrák orvosi bértábla alapján kalkuláltak, de tudják, az idei évben nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak.
(Népszava / Nyugati Fény) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
