Sokaknak gondot fog okozni, hogy csak három hónapig folyósítják az álláskeresési járadékot – ismeri el Parragh László, az MKIK elnöke, ám nem zárja ki, hogy növeljék annak időtartamát. – írja a nepszava.hu.
Önt tartják a kormányfő egyik fő gazdasági tanácsadójának. Mennyiben tudja befolyásolni a kormány döntéseit?
Hivatalosan nekem nincs ilyen kötődésem Orbán Viktorhoz, de azt nem tagadom, hogy jó 30 esztendeje ismerjük egymást, és jó szakmai együttműködés van közöttünk. A korábbi miniszterelnökök közül Medgyessy Péterrel is jó kapcsolatot ápolok, de volt olyan időszak is, amikor Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban is ugyanezt mondhattam el. A Gazdaságvédelmi Akciótervhez március végére bekértük a szakmák, cégcsoportok véleményét, kívánságlistáját, amelyet el is küldtünk a döntéshozók számára.
Mi valósult meg eddig ezekből? A döntéshozók mennyire építenek a kívülről jövő véleményekre?
A hónap elején, amikor a vírus okozta járványról már tudni lehetett, hogy jelentős nehézséget okoz majd a vállalkozások működésében, akkor – számomra is meglepően nagy számban -, 18 ezer cég fordult hozzánk, akik kifejtették véleményüket a kialakult helyzetről, és arról is, hogy milyen kormányzati intézkedésekre számítanak ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot túléljék, mire lenne szükségük a gazdaság újraindításához. Én mindig azt hittem, hogy évtizedek óta jól ismerem a gazdaság szereplőit, de most új arcukat is megmutatták. Bizalmuk azon alapulhatott, hogy az MKIK-t egyfajta horgonynak, cölöpnek tekintik. A problémákat, mondhatnám a bánatokat igyekeztünk szintetizálni. A javaslataik jó része visszaköszönt a gazdaságvédelmi akciótervben.
Mi az, ami hiányzik “minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagjából”?
A kormány eredetileg azon a véleményen volt, hogy csak a válság által legjobban sújtott szektoroknál kell beavatkoznia. Mi az első pillanattól kezdve azon az állásponton voltunk, hogy valamennyi gazdasági ágazatnak szüksége van a segítségre, mert csak idő kérdése, hogy további szektorok is nehéz helyzetbe kerülnek a turizmus-vendéglátás, a kiskereskedelem és a fuvarozás mellett. Ugyanis ezt szűrtük le a már említett 18 ezer vállalkozó javaslataiból. Ennek nyomán sikerült elérni, hogy a kormány változtasson álláspontján, és így állt össze a gazdaságvédelmi csomag. Új kedvezménnyel bővült a SZÉP-kártya, amelynek felhasználása a belföldi turizmusban meghatározó szerepet tölt be, és amelyre a járványt követően nagy szüksége lesz a nemzetgazdaságnak. Dolgozunk azon is, hogy Budapest se veszítsen vonzerejéből. A további vizsgálataink már finomítás jellegűek, és arra irányulnak, hogy most már az egyes szektorok helyzetét is tanulmányozzuk, s ha szükséges, akkor javaslatokat is tegyünk a kormánynak, például a közlekedési és a logisztikai ágazatot illetően.
A gazdaság valamennyi szereplőjét támogatni kell?
Úgy véljük, hogy a kormányzati segítségnek, támogatásnak lehetnek “potyautasai” is, vagyis olyanok, akiknek szerencsére nem okoz érezhető gazdasági veszteséget a mostani válság, mégis igényt tartanának például a munkahely-megőrzési támogatásra. Ilyen lehet például az élelmiszergazdaság. Arra számítunk ugyanis, hogy a mostani nehéz hónapokat követően sem esik vissza észrevehetően az élelmiszerek fogyasztása.
Milyen mélységű visszaesésre számít a gazdaságban? A recessziót, az elhúzódó válságot maga a pénzügyminiszter vetette fel.
Nem kockáztatnám meg, hogy olyan konkrét számokat említsek, mint amilyeneket a jegybank vagy a Pénzügyminisztérium mondott. Az ilyesminek az a veszélye, hogy önmagát megvalósító jóslattá válik. Ugyanakkor a gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számítok, nem lepődnék meg, ha a GDP akár két számjegyű százalékos mértékben zuhanna az idén. Elég csak a járvány által elsőként sújtott Kínára gondolnunk, ahol az első negyedévben a tervekhez képest többszörös volt a fogyasztás visszaesése, 2-3 százalékra számítottak, ehelyett 25 százalékot mértek.
Túlélik ezt a vállalkozások? Bírják tőkével?
Valóban az a tapasztalat, hogy a cégeknek szűkösek a tartalékai. Ugyanakkor meglepő módon felméréseink azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak, a kkv-knak esetleg jobban sikerül túlélni ezt a válságos időszakot, mint egyes multinacionális cégeknek. Ennek az az oka, hogy számos esetben összefonódott a családi és a céges vagyon. De azért ez is többnyire csak két-három hónapra elegendő. Ezzel szemben a multiknál a tulajdonos mondjuk, két hétre adja oda a forgótőkét, s utána dönt a további finanszírozásról. A kkv-k továbbélése nagymértékben függ a tulajdonos mentalitásától is. Mondjuk, a járvány alatt az egyik fodrász kinyitja az üzletét még akkor is, ha csak egy vendég néz be hozzá, ugyanakkor a másik mindvégig zárva tart.
És a nagyok?
A multik működését jól példázza, ha egy autógyárban az ellátási lánc valamelyik meghatározó üzemében leáll a termelés, ezt rövidesen követik a többiek is, ugyanis a just in time (épp időben) módszer szellemében, csak kevés anyagot, alkatrészt készleteznek, s ez hamar kifogy. Viszont ugyanennél a konszernnél egy másik üzemben, amelynek az ellátása nem sérül, a válság alatt is folyamatos a termelés.
Milyen esélye van a tömeges bedőléseknek?
A cégek csődjét, leépülését nagyon nehéz megítélni. Ennek oka, hogy az az általános gyakorlat, hogy az utolsó pillanatig igyekeznek leplezni a gondjaikat, mert az ronthatja a jó hírnevüket, amelynek az üzletkötésnél nagy szerepe lehet. Ezért több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tényleges helyzetet át lehessen tekinteni. Ez vonatkozik a várható elbocsátásokra, s az ebből eredő munkanélküliségre is.
Már hatalmas mértékű munkanélküliségről hallani, milyen nagyságrendet valószínűsít?
A legtöbben a külföldön munkát vállalók vannak, úgy 500 ezren lehetnek. A tapasztalatok szerint először őket küldték el, köztük természetesen a magyarokat is. Feltehetően a 180 ezer diákmunkában foglalkoztatott közül is sokuktól megváltak. Még nem világos az sem, hogy mi lesz a 70-80 ezer dolgozó nyugdíjas sorsa. A kölcsönzött munkaerőt is a legtöbb helyen elküldték. Most a hivatalos statisztikák szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliség 52 ezer fővel nőtt, de azóta a számuk naponta 4-5 ezer fővel bővül.
Hazajönnek-e a külföldön állásukat vesztett magyarok? Mi lesz velük?
Még nem tudjuk, hogy hány külföldön dolgozó veszítette el az állását. Ennek ellenére nem tartom valószínűnek, hogy közülük sokan hazatérnének. A nyugati határ menti városokban, Sopronban, Mosonmagyaróváron vagy Szombathelyen már most sajnálják, hogy Ausztria 2-3 héttel előttünk jár a gazdaság újraindításában, mert ez versenyelőnyt jelent az ottani vállalkozásoknak, a legjobban dolgozók, az ingázók közül pedig sokan visszatérhetnek a munkahelyeikre.
Szinte minden közvéleménykutatás alátámasztja, hogy az emberek hiányolják a munka nélkül maradók közvetlen támogatását. Miért marad ki ez rendre a gazdaságvédelmi programból? Ez az a réteg amelyikkel – szavai szerint – nem lehet mit kezdeni?
Elismerem, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek. De úgy vélem, hogy ez ösztönzi is az érintetteket, hogy igyekezzenek elhelyezkedni, amihez a kormány azzal járul hozzá, hogy a munkahelyek megtartását segíti. Ha meghosszabbítanák a három hónapos segélyezési időt, akkor később ezt már nehéz lenne visszavonni. Mi úgy véljük, ha mégis rövidnek bizonyulna a mostani időtartam, akkor a tapasztalatok birtokában beszélhetünk a meghosszabbításról.
Az átképzés, a tudás fejlesztése bekerült, majd kikerült a bértámogatási csomagból. Milyen lehetőséget kínálna a leépített dolgozóknak az átképzés?
Bár adná magát, hogy a fellendült digitális forgalom révén többeket képezzenek át olyan munkakörökre, amelyből hiány van. De az állam számára sajnos továbbra is mostohagyerek a felnőttképzés, és annak megfelelő mértékű támogatása. Ezt az is jelzi, hogy a kormányon belül nem találunk olyan pozíciót, amely ezzel foglalkozna. Pedig a közoktatás mostani tapasztalatait könnyen át lehetne venni.
Az MKIK-nál idén esedékes a tisztújítás. A járvány mennyiben befolyásolja ezt?
Az alulról építkező kamarai küldöttválasztások folyamatát nagymértékben befolyásolta a koronavírus-járvány. Engedélyünk van arra, hogy – ha a körülmények olyanok – az MKIK vezető testületeit online-szavazással válasszuk meg. De a biztonság kedvéért azért október 30-ára lefoglaltuk az Országház Felsőházi termét is.
Újrajelölteti magát elnöknek?
Számos terv, feladat, projekt van a fejemben a kamara jövőjét illetően, ha a küldöttek ebben támogatnak, és bizalmat szavaznak, akkor igen, folytatnám a munkát.
Parragh László
- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 58 éves elnöke Pécsett előbb történelem-orosz tanári, majd jogi diplomát szerzett.
- Vállalkozóként a 80-as évek végétől fürdőszoba berendezéseket forgalmazott.
- Az 1998-as választásokat követően Orbán Viktor felkérésre a miniszterelnök közvetlen gazdasági tanácsadó testületének tagja.
- 2000-ben a megújuló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének választották. 2010-től a Mol Nyrt. igazgatóságának tagja, az MKB Bank igazgatóságának külső tagja. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
- A Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes docense. Sopron város díszpolgára.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.