Belföld

Publicus: Az ország fele elégedetlen a választási eredménnyel

Fotó: index.hu

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 18. és 23. között, 995 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a választás után kialakult politikai helyzetet.

 

A főbb megállapítások következnek arról, hogy hányan elégedettek az eredménnyel.

  • A megkérdezettek kicsivel kevesebb mint a fele (46 százalék) elégedett az április 8-ig választások eredményével, míg felük (50 százalék) elégedetlen azzal.
  • Természetesen a Fidesz szavazók közül szinten mindenki elégedett (96 százalék), az ellenzéki szavazók hasonló arányban elégedetlenek.
  • A bizonytalanok körében többségben vannak az elégedetlenek (57 százalék, 35 ellenében).
  • Minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat.

 

Fotó: Publicus Intézet

 

Változtatna a szavazatán?

A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, és azok akik nem mentek el tízből négyen ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni.

Akik szavaztak, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében.

A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát, mert jobban él, vagy mert mindig is a Fideszre szavazott.

Az ellenzéki szavazók közül legtöbben azt említették a helyzet okának, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni, lényegében ennyien mondták azt is, hogy megtévesztettek, megfélemlítettek a szavazók, illetve sokan említették még a választási rendszert is.






 

Mit gondolnak a választási csalásról?

A megkérdezettek majdnem fele szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő (37 százalék) – az ellenzéki szavazók háromnegyede szerint igen.

A választók több mint fele, az ellenzékiek háromnegyede úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel.

 

Fotó: Publicus Intézet

 

A szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top